Kezdőlap

Reiner Ignácz,

jogi doktor, miniszteri osztálytanácsos, szül. 1861. febr. 14. Gyulafehérvárott, hol atyja R. Zsigmond városi főorvos volt; középiskoláit a gyulafehérvári és temesvári főgymnasiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol jogi doktori oklevelet is nyert. Ügyvédi oklevelét szintén Budapesten szerezte. Tanulmányainak befejezte után, 1882-ben mint gyakornok lépett be a m. kir. igazságügyminiszteriumba, hol 1895-ben titkárrá, 1901-ben miniszteri osztálytanácsossá neveztetett ki s a börtönügyi osztályban működik. Jelenleg az igazságügyminiszterium nemzetközi jogi osztályának helyettes főnöke. A magyar jogászegylet börtönügyi osztályának és a budapesti rabsegélyező egylet igazgató választmányának és az országos nemzeti szövetség igazgatóságának tagja.

Czikkei a M. Szalonban (1889. Az igazságügyi miniszteriumról); a Jogtudományi Közlönyben (1890. A birói és ügyészi szervezet módosítása); a Jogi Szemlében (1892. A magyar orsz. letartóztatási intézetek állapota); munkatársa a Pallas Nagy Lexikonának, az Ulbrich s Mischler által szerkesztett Österreichisches Staatswörterbuch s az Oesterreichisches Staats-Lexikon magyarországi részének.

Munkái:

1. A m. kir. bíróságok szervezete és területi beosztása. Hivatalos adatok alapján. Bpest, 1886. (Lázár Elekkel együtt. 2. módosított kiadás, kibővítve a Horvát-Szlavonországok területén lévő biróságok szervezete és területi beosztásával, valamint a Bosznia-Herczegovinai birósági szervezetekkel. U. ott, 1889.).

2. A közjegyzői törvény magyarázata. U. ott, 1886.

3. A magyar ügyvédség. Kézikönyv az ügyvédségre vonatkozó összes törvények és rendeletekből, a kir. curia, kir. ítélőtábla és pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozataiból, valamint a budapesti ügyvédi kamara gyakorlataiból. U. ott, 1888.

4. A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvény magyarázata. U. ott, 1891.

5. Az erdélyi birtokrendezési eljárásról szóló törvény módosítása és kiegészítése. U. ott, 1892.

6. A büntető intézetek Magyarországon. U. ott, 1898. (Francziául és németül is megjelent).

7. A kegyelmezési jog. U. ott, 1903.

M. Könyvészet 1886., 1888-89.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 461. l.