Kezdőlap

Samassa József

egyházjogi doktor, egri bíbornok-érsek, szül. 1828. szept. 30. Aranyos-Maróton (Barsm.); gymnasiumi iskoláit Nyitrán, Léván és Esztergomban végezte, majd 1843-ban az esztergom-főmegyei papok közé felvétetvén, mint az Emericanum növendéke Pozsonyban töltött egy év után, 1844-től a bölcseletet Nagyszombatban, a theologiát 1847-től Bécsben hallgatta. 1852. júl. 23. pappá szenteltetvén, Nagyszombatban mint az ó-classikus nyelvek tanára működött a gymnasiumban, hol megvetette alapját a classikus nyelvekben való jártasságának, úgy hogy ma, mint a latin nyelv legékesebben szóló és író művelője, páratlanul áll. 1857. a pesti központi papnevelőintézet tanulmányi felügyelőjévé neveztetett ki. 1859. Esztergomban theologiai, 1861. ápr. 14. pesti egyetemi hittanár lett. 1868-ban szülővárosa országgyűlési képviselővé választotta. Mint képviselő a Deák-párthoz csatlakozott s általános figyelmet keltett felszólalásaival. E minőségében választatott meg az akkor összeült kath. autonomiai szervező-bizottság tagjává. 1869. szept. 15. kinevezték vallás- és közokt. miniszteri osztálytanácsossá, szept, 23. földvári czímzetes apáttá s esztergomi kanonokká; e mellett újból egyhangúlag képviselővé választatott. 1871. jan. 1. szepesi püspök lett; ottani rövid működése alatt rendezte papsága anyagi helyzetét, restaurálta hazai műemlékeink egyik kincsét, a szepeshelyi Szapolyai-kápolnát és sikeresen ápolta idegen ajkú hivei között a nemzeti szellemet; 1873. jún. 18. az egri érseki székre emelték és aug. 29. valóságos b. titkos tanácsos, 1888-ban pedig pápai trónálló és praelatus lett. A politikai élettől az 1875. fuzió után elvonult. 1892. a szt. István-rend nagy keresztjével tüntettetett ki, a budapesti egyetem pedig a millenniumi ünneplés alkalmával egyházjogdoktorrá választotta. Számos főpásztori körlevelei és rendeletei által törekedett az egyházi fegyelmet megerősíteni. Körlevelei közül: De disciplina ecclesiastica, De conventibus cleri, De residentia és a házassági rendről szólók említendők. 1880-ban Trefort miniszterhez írt az egri érseki jogakadémiának beszüntetése ellen s az egri tanítóintézetet az újabb igényeknek megfelelően berendezte; leánynevelő-intézeteket, iskolákat emelt és fentartásukról gondoskodott; a miskolczi leánynevelő-intézetre 100,000 forintnál nagyobb összeget áldozott; áldozatkézségéből egyházmegyéjében több új templom létesült; az egyházmegyei papság nyudíj-intézetére 30,000 forintnyi, az egyházmegyei lelkészek, segédlelkészek és tanítók fizetésének javítására 150,000 forintot meghaladó alapítványt tett. A művészetnek is hathatós pártfogója volt. Az árvíz által sujtott Szegednek 10,000 frtot, Miskolcznak, Egernek ugyanannyit adományozott. A csángók hazatelepítését nagy összeggel támogatta. Adományai már érseksége huszadik évében a másfél millió forintot meghaladták. Eger városa díszpolgárrá választotta és lefestette arczképét a városterme számára. 1893. nagy fénynyel ülték meg érseksége huszadik érfordulóját. Tevékeny a vallás- és tanulmányi alapok ellenőrző s azokra felügyelő id. bizottságban, a főrendiház pénzügyi bizottságában, melynek hosszabb idő óta elnöke, a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságban, melynek rendszerint tagja. 1898-ban betöltötte egri 25. évét, mely alkalommal kiadott főpásztori levelében vádolja a jelen társadalom hibáit, az érzületek gyökeres átalakulását sürgeti, melyet csak Krisztus tana teremthet meg. Ugyanekkor gazdasági alkalmazottai részére 50,000, Erzsébet királyasszony emlékére 50,000, az egri egyházmegyei papi nyugdíjintézet javára 20,000, az egri egyházmegyeii kántortanítók részére 20,000 koronát ajándékozott. 1905. a pápa kinevezte bibornokának és 1906. decz. 6. Rómában fejére tette a bibornoki kalapot.

Levele az egri egyházmegyei irodalmi egylet elnökéhez az «Egri Népkönyvtár» ügyében (M. Állam 1877. 253. sz.)

Levele gr. Esterházy egri püspök életrajzát illetve (Főv. Lapok 1888. I. 99. sz.)

Munkái:

1. Votum ad synodum Provincialem Strigonii celebrandam de matrimoniis mixtis, nominatim de petenda dispensatione et de assistentia parochi in iisdem contrahendis. Pestini, 1858.

2. De stultitia quorundam qui se Ciceronianos vocant. Contra Grammaticos e Borussia in Austriam accersitos directum. Pestini, 1858. (Hidassy Kornél: «De stilo bene latino» cz. czikke védelmére volt írva, de lefoglalták).

3. Palaestina, quam in usum auditorum suorum strictim descripsit. Strigonii, 1860.

4. A lelépett nagyságos rektorhoz intézett beszéd. Buda, 1865.

5. Epistola pastoralis... de institutione aerarii ad sublevandos corpore deficientes e voluntariis oblationibus conflando. Scepusii, 1871.

6. Epistola past., in qua oblatos annue 10,000 florenos pro meliore cleri sustentatione normat. Scepusii, 1871.

7. Epistola past. de prolium in scholis institutione. Scepusii, 1871.

8. Epistola, in qua clerum ab inpigre operandum in vinea Domini cohortatur. Scepusii, 1872.

9. Epistola, quae instructionem pro congregationibus pastoralibus exhibet. Scepusii, 1872.

10. Oratio, quam... quum regimen suum ADioeceseos ritu solemni capesseret, habuit Agriae in Metropolitana Ecclesia die 26. Mensis Octobris 1873. Bpestini, 1873. Magyarul: Főpásztori beszéd a papsághoz és hívekhez egri érsekké való ünnepélyes beiktatása alkalmával. Bpestini, 1873.).

11. Epistola, past., in qua ut A.-Eppus Agriensis de civili S. Pontificis principatu disserit, et de celebrando Pii IX. Papae episcopali Jubilaeo congrua disponit. Eger, 1877.

12. Zárbeszéd, melyet az egri egyházmegyei papság nyugdíjintézete ügyében 1885. okt. 27. Egerben tartott közgyűlésén mondott. Latinból fordítva. Eger, 1885.

13. Zárbeszéd, melyet az egri egyházmegyei papság nyugdíjintézete ügyében 1888, okt. 23. Egerben tartott közgyűlésén mondott. Eger, 1888. (Megjelent a Religio 1888. II. 34-37. sz.).

14. Megnyitó beszéd a szent István-társaság XXXVIII. nagygyűlésén. Bpest, 1891. (Kath. Szemléből).

15. Beszéd, melyet... az egri egyházmegye papnyugdíjintézet 1893. okt. 26. tartott közgyűlésén papságához intézett. Latin eredetiből fordítva. Eger, 1893.

16. A cs. és kir. 60. sz. br. Appel gyalogezred százéves fennállása megünneplésekor az ezred uj zászlójának felszentelésénél 1898. aug. 13. mondott beszéde. Eger, 1898.

17. Sugarak. Szemelvények... irataiból és beszédeiből 1873-1898. huszonötéves érseksége ünneplésére. Eger, 1898.

18. Beszéd, melyet... az egri egyházmegyei papnyugdíjintézet 1900. évi okt. 25. tartott közgyűlésén papságához intézett. Eger, 1900.

Arczképe: kőnyomat a Hajnal-Albumban (Bpest, 1873) és Vereby Soma, Honpolgárok Könyvében (IX. 1874.) rajz. Gerhart H. Bécsben.

Hajnal, Album. Bpest, 1873. 44. l. arczk.

Vasárnapi Ujság 1873. 30. sz. arczk. 1905. 51. sz. arczk.

Magyarország és a Nagyvilág 1873. 31. sz. arczk.

Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Bpest, 1874. IX. sz. arczk.

Nemzeti Nagy Képes Naptár 1874. 99. 1. arczk.

Figyelő IV. 1878. 13. l.

Budapesti Hirlap 1882. 308. sz. (Dr. Spinoza, Scitovszky, Hidasy, Samassa.)

Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 497. l.

Petrik Bibliogr.

Kiszlingstein Könyvészete.

Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 214. l.

Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 831., XVIII. 535. l.

Szerencs János, A főrendiház Évkönyve. Bpest, 1902.

Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1905. 25. l.

Magyar Állam 1893. 246. sz., 1906. 281. sz.