Kezdőlap

Schreiber Frigyes,

m. kir. miniszteri tanácsos, szül. 1826. decz. 14. Nagyszebenben; az ottani gymnasium elvégzése után az új szász jogi akadémiára iratkozott be. 1846-ban a nagyszebeni városi tanácshoz, 1847-ben pedig az erdélyi főkormányszékhez lépett be tiszteletbeli fogalmazó gyakornoknak. 1849 végén atyja, kit az osztrák törvényeknek Erdélyben leendő behozatala tárgyában a bécsi igazságügyi miniszteriumba hívtak meg előadónak és bizalmi férfiúnak, magával vitte őt Bécsbe. 1851-ben a legfőbb törvényszék magyar-erdélyi osztályához fogalmazói minőségben neveztetett ki. Időközben a bírói vizsgát is letévén, az erdélyi főkormányszéknél titkári állást nyert. 1869-ben a belügyminiszteriumba osztatott be és 1880-ban osztálytanácsos lett. Ő felsége által később a III. osztályú vaskorona-renddel tüntettetett ki és 1889-ben miniszteri tanácsosi czímmel nyugdíjba lépett. Az 1869-71. magyar országgyűlésen a szász-sebesi, majd a medgyesi terület részéről a képviselőház tagja volt. Az 1887. országgyűlés folyamán a szentágotai kerület képviselete megüresedvén, a kerület választói neki ajánlották fel a mandátumot, melyet ő elfogadván, az országgyűlésen a szabadelvű-párt tagjaként foglalt helyet. Az 1892. választások alkalmával a nagyszebeni mandátumot vállalta el, melyet 1896-ban ismét reá ruháztak. 1898-ban képviselői állásáról lemondott és nyugalomba vonult Nagyszebenbe.

Czikkeket írt az 50-es években a bel- és külföldi lapokba; később a Pisko által szerkesztett Gerichtshallenak állandó munkatársa volt; midőn Erdélybe visszatért, a Siebenb. deutsches Wochenblattba írt, melybe már Pestről küldött tudósításokat; itt közölte 1871-ben: Ofenzur Zeit der Anjous und seine Beziehungen zu Hermannstadt cz. értekezését; midőn ezen lap átváltozott Siebenb. d. Tagblattá, ennek is munkatársa volt és az 1. számában közölte: Honvéd und Bachhuszár cz. czikkét; képviselősége alatt pedig hetenként küldött a lapba tudósítást a budapesti képviselőházból. Képviselőházi beszédei a Naplókban vannak.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1902. 305. lap.

Trausch-Shculler, Schriftsteller Lexikon IV. 387., 551. l.