Kezdőlap

Schwartzer Ottó (babarczi),

orvosdoktor, főrendiházi tag, m. kir. udvari tanácsos, egyetemi magántanár, elme-ideggyógyintézeti főorvos, Schwartzer Ferencz orvosdoktor-író fia, szül. 1853. decz. 22. Budán; orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1877. nyert orvosdoktori oklevelet. Atyja mellett kizárólag az ideg- és elmegyógyászat tanulmányozásának szentelte idejét. 1878-ban már a budai magán-elmegyógyászati intézet vezetője lett. Tudományos működése folytán kiváló helyet foglal el a jelenkor elmegyógyászai között. 1883 óta az orsz. közegészségügyi tanács tagja. 1885. a budapesti egyetem jogi fakultásán a törvényszéki lélek- és elmekórtan magántanárává képesíttetett. Szilágyi Dezső megbizta az igazságügyi orvosi tanácsra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásával, majd a tanács életbeléptetése után annak alelnökévé nevezték ki. 1897. a magyar vörös-kereszt egyesület főgondnok-helyettesévé, majd 1898. főgondnokká és 1899. Lajos Győző főherczeg által megbizottá neveztetett ki. Kiváló működéseért még több izben részesült kitüntetésben: megkapta a III. oszt. vaskoronarendet, a Medsidje-rendet és a szent Száva-rend csillagos középkeresztjét. Ezenkívül a német lovagrend tagja, több külföldi érdemrend tulajdonosa. Tagja a székesfővárosi törvényhatóság bizottságának, az országos szövetség alelnöke, a budapesti orvosi szövetség elnöke; 1900. árpilis 20-án a magy. kir. udvari tanácsosi czímet kapta stb.

Czikkei a Pester medicin.-chirurgische Presseben (1879. Die thermische Behandlung der maniakalischen Phase der Porchoucuorse); a Jogtudományi Közlönyben (1899. Az orvosi szakértő mint tanu, 1900. Az elmebetegügyi törvényhozás fejlődése hazánkban az utolsó ötven év alatt); a Jogi Lexikonban (1899., 1900., 1903. Törvényszék-elmekórtani rész); a Sociális Naptárban (1906. A gyermek szellemi életének fejlődése).

Munkái:

1. Die Bewusstlosigkeitszustände als Strafausschliessungsgründe. Tübingen, 1878.

2. A porchoucuorsis izgultsági szakának thermikus kezeléséről. Bpest, 1879. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)

3. Die transitorische Tobsucht. Wien, 1880.

4. A babonaság és beszámíthatóság. U. ott, 1881. (Különny. a Gyógyászatból.)

5. Valami az idegességről. U. ott, 1886.

6. Törvényszéki elmekórtani levelek. U. ott, 1887. (Ism. Budapesti Szemle LIII.)

7. Az intézeteken kívül levő elmebetegek és hülyék statisztikája. U. ott, 1887. (Különny. a Gyógyászatból.)

8. A törvényszéki elmekórtan tankönyve. Krafft-Ebing művének ford. U. ott, 1888. (Előszó 1885. 2. kiadás. U. ott, 1891.)

9. A szerelem physiologiája. U. ott, 1888.

10. Az álomról. U. ott, 1888. (Különny. a Gyógyászatból.)

11. «Csák», Vörösmarty Mihály tébolyalakja. U. ott, 1890. (Németül is. U. ott, 1890. Ism. Ung. Revue.)

12. Psychiatriai jegyzetek. U. ott, 1894.

13. Az elmebetegek jogvédelme. U. ott, 1895.

14. Közigazgatási elmekórtan. U. ott, 1897.

15. A magyar szent korona orsz. vöröskereszt-egylete Nachlup Adolf üdülőház szabályzata és házirendje. U. ott, 1899.

16. A magyar szent korona orsz. vöröskereszt egylete központi irodájának szolgálati, ügyviteli és fegyelmi szabályzata indokolással. U. ott, 1899.

17. A m. orsz. vöröskereszt-egylet Erzsébet kórházának alapszabályzata indokolással. U. ott, 1899.

18. Az állami elmegyógyintézeti orvosok helyzetéről. U. ott, 1900. (Kül. ny. az Orvosi Hetilapból.)

19. A gyermek szellemi életéből. U. ott, 1901. (Németül. U. ott, 1901.)

20. Psychiatrische Festrede. U. ott, 1901.

21. A magánorvoslás díjazásának kérdése a biróság előtt. U. ott, 1901. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)

22. A m. orsz. vöröskereszt-egylet ápolónői tanfolyamának, ápolónői intézetének és szabadságolt ápolónőinek szabályzata indokolással. U. ott, 1901.

23. A m. orsz. vöröskereszt tudósító irodájának szervezeti szabályai. U. ott, 1901.

24. A m. és osztrák vöröskereszt társulat közös központi értesítőirodájának szervezeti szabályai és ügyrendje. U. ott, 1901.

25. Az elmebetegügyi törvény alapelvei. U. ott, 1902.

26. Psychiatriai beszéd a békésvármegyei elmegyógyító intézetnek bemutatásakor a békés-gyulai közegészségi egyesület közgyűlésén. U. ott, 1902.

27. Az elmegyógyintézetek ablakrendszerének kérdéséhez. U. ott, 1902. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)

28. Az elmebetegügyi törvény. Előadói tervezet. U. ott, 1903.

29. Das ungarische Rote Kreuz. U. ott, 1904.

30. A m. szent korona országai vöröskereszt-egyletének története. U. ott, 1904. (Gróf Csekonics Endrével együtt.)

31. Az elmebetegügyi törvényre vonatkozó életbeléptetési és végrehajtási rendelet előadói tervezete. U. ott, 1903.

32. A korlátolt beszámíthatóság. U. ott, 1907. (Klinikai Füzetek XVI. 12.)

33. A gyermek lelki világából. U. ott, 1907. (Ism. Budapesti Hirlap 128. sz.)

34. Jahresbericht pro 1894. sat. évenként.

Kürschner, Joseph, Deutscher Literatur Kalender 1902. Stuttgart, 1003. h.

Ország-Világ 1894. 48. sz. 1900. 18. sz. arczk.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 557., II. Pótlék 1904. 579. l.

Petrik, Magyar Könyvészet 1886-1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.