Kezdőlap

Szabó József (szentmiklósi)

bölcseleti doktor, kir. tanácsos, egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia igazgató-tanácsának tagja, Sz. Ferencz József érseki főpénztárnok és hódosi Karácsonyi Kata fia, szül. 1822. márcz. 14. Kalocsán (Pestm.); ifjú korát az apai háznál töltötte. 1837-41. a philosophiát és jogot a pesti egyetemen hallgatta. 1842. jogi gyakorlatra Selmeczbányára ment a kamaragrófi hivatalba. Itt fejlődött ki benne a természetkutatás iránt való hajlam. 1843-44. a bányász-akadémia tanulója volt, de jogi tanulmányait is folytatta s 1846. ügyvédi oklevelet szerzett. Zsarnóczán, Nagybányán és Felsőbányán hivataloskodott. 1848. Kossuth Lajos pénzügyminiszter Pestre a bányászati osztályba nevezte ki segédfogalmazónak. A szükségessé vált magyar puskaporgyártás érdekében 1849. pestkerületi salétrom-főfelügyelőnek neveztetett ki. 1850. a pesti egyetemen a mineralogia helyettes tanára lett. 1851. a bölcselet doktorává avatták és a bécsi kormány a londoni első iparműkiállítás tanulmányozására küldte. 1855-ben igaz magyar volta miatt mellőztetvén az egyetemi rendes tanszéken, a budai állami főreáliskolához került rendes tanárnak. 1858. a pesti kereskedelmi akadémiához hívták meg a chemia és kísérleti physika tanárának; ugyanazon év decz. 15. a m. tudom. Akadémia megválasztotta lev. tagjának (1867. jan. 30. lett rendes tag és 1888. máj. 4. az igazgató-tanács tagja), 1860. a kereskedelmi Akadémia igazgatójának nevezték ki; ez évben az egyetem bölcseleti kara újra meghívta az ásvány-földtani tanszékre, kezdetben helyettesnek; 1862-ben rendes tanár lett, mely állásában megmaradt haláláig. 1868-tól a pesti állatkert-társulat elnöke volt. 1870-től haláláig az Akadémia III. osztályának titkára, 1872. a kir. m. természettudományi társulat alelnöke, 1878. az Akadémia mathematikai és természettudományi bizottságának alelnöke, 1872-90. a m. orvosok- és természetvizsgálók vándorgyűlésének alelnöke, 1890-től elnöke, 1870-83. a magyarországi földtani társulat alelnöke. 1883. elnöke, Budapest főváros törvényhatósági bizottságának tagja, 1883-84. az egyetem rektora, az edinburgi és bolognai egyetem tiszteletbeli doktora, a Société minéralogique de France tiszteletbeli tagja, királyi tanácsos, a Ferencz-József-rend lovagja, az olasz Szt.-Móricz- és Lázár-rend lovag-keresztese volt; 1890. szentmiklósi előnévvel nemességet kapott. Tanulmányok czéljából beutazta Európa nevezetesebb geologiai vidékeit és országait; megfordult Afrikában és Észak-Amerikában is. Tanulmányainak fő tárgya a magyarországi harmadkori vulkánosság volt. Hazánkban a tudományos petrographia megalapítójává lett és vulkáni eredetű vidékeink tüzetes tanulmányozásával, trachit-rendszerének kifejtésével maradandó nevet biztosított magának a vulkánologia és a petrographia terén. Mint úttörő működött az Alföld geologiai tanulmányozásának és a tudományos talajvizsgálatnak terén is. Az ásványok olvadásának új meghatározási módját, még inkább pedig a földpátok meghatározását utána külföldi szakkönyvekbe is átvették. A szarvaskői wehrlitről, melyet sokáig ásványnak tartottak, kimutatta, hogy kőzet; az urvölgyitet mint új ásványfajt ő írta le; számos ásványnak hazai, úgyszintén külföldi előfordulásait, elváltozási alakjait, pseudomorphosisait ismertette, egyes fontosabb termőhelyek ásványjegyzékeit kiegészítette sat. Jelentőséges Sz. érdeme a gyakorlati geologia terén is. A salétrom magyarországi előfordulása mellett ismertette az Alföld szíksóelőjövetelét, írt a hazai timsókőről és timsógyártásról, talajvizsgálatokat végzett, a főváros érdekében megvizsgálta a kövezésre szolgáló kőzetanyagot, a káposztásmegyeri vízvezeték létesülése az ő szaktanácsainak köszönhető sat. Egyike legkiválóbb érdemeinek a budapesti egyetemi ásványtan-kőzettani intézet olynemű berendezése, felszerelése, gyűjteményeinek gyarapítása és felállítása, hogy méltán vetekedik az a külföld bármely hasonló intézetével. Az elősoroltakon kívül még több kitüntetés érte, több hazai intézet és tudományos egyesület tiszteletbeli tagjának választotta meg, a Société des sciences naturelles et mathématiques de Cherbourg levelező tagja; a drezdai Academia caesarea germanica Leopoldino-Carolina tagja; a British Association for Advancement of Sciences, valamint az olasz Accademia Valdarmese del Poggio, a londoni geologiai társulat, a philadelphiai Academy of natural sciences külföldi, a bécsi cs. kir. Geologische Reichsanstalt lev. tagja sat. Meghalt 1894. ápr. 11. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában 1895. máj. 27. Inkey Béla tartött fölötte emlékbeszédet.

Czikkeinek jegyzéke fel van sorolva az Akadémiai Almanach 1892. 158-171. l., a Szinnyei Repertoriuma II. oszt. 1. k. (Természettudomány) és Könyvészetében. Az Egyetemes M. Encyclopaediánk is munkatársa volt.

Munkái:

1. Bányaműszótár. Német-magyar rész. Buda, 1848.

2. Salétromtermelés Magyarhonban. Pest, 1851. (A kir. m. természettudományi társulat Évkönyvei II. k. 1845-50. Németül Bécs, 1850.)

3. Jegyzetek az ásvány- és vegyipar köréből. Irta Londonban az 1851. világiparkiállításon. Pest, 1853.

4. Ásványtan és földtan, egyetemi előadásai számára. U. ott, 1853. (Kőnyomat. 2. kiadás. U. ott, 1854., 3. kiadás. U. ott, 1855.)

5. A magyar természettudományi társulat évi jelentése tagjairól és működéséről. 1851-1856. U. ott, 1857.

6. Szemléleti Ásványtan. Stocker József munkája után átdolgozva. U. ott, 1857.

7. Pest-Buda környékének földtani leírása. A m. tud. Akadémia által Nagy Károly-díjjal koszorúzott pályairat. Egy földtani abroszszal. U. ott, 1858. (Természettudományi pályamunkák IV.).

8. Original Abhandlungen aus d. III. Bde des Jahrbuches des ung. naturwissenschaftl. Vereines. U. ott, 1858.

9. A magyar Alföld alakulása földtani tekintetben. U. ott, 1860. (Magyar Tudom. Akadémia Évkönyvei. X. 1.).

10. Geologiai viszonyok és talajnemek ismertetése. 1. füzet. Békés- és Csanádm. Színezett földrajzi térképpel. U. ott., 1861.

11. Magyarítás a természetttudományokban s különösen annak jelentősége. U. ott, 1861. (A M. Tud. Akadémia kiadása.)

12. Ásványtan kezdők számára. Pozsony, 1861.

13. Az ásványtan alapvonalai, különösen tekintettel az ásványok gyakorlati meghatározására. Pest, 1861. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1864. bőv. 3. k. szövegbe nyomott ábrákkal. Ásványtan. Felsőbb tanításra és gyakorlati használatra. Bpest, 1875.)

14. Kristályhálók. 3 íven 60 idommal. (Kőnyomat).

15. Egy continentális emelkedés- és sülyedésről Európa délkeleti részén. Pest, 1862. Öt kőnyomatú és egy színezett képpel. (A m. tud. Akadémia Évkönyvei X. 6.)

16. Tudományos léghajózás 1862. évben Angliában. U. ott, 1862. (M. tud. Akadémia Értesítője III.).

17. On the Pleistocene and recent Phenomena in the South-east of Europe. Hely és év n. (Translations and Notices of Geological Memoirs. Quart. Journ. Vol. XIX. Part II.)

18. Tokaj-Hegyalja földtani térképe. Pozsony, 1866. (M. orvosok és term. vizsgálók 1865. Munkálataiból.)

19. Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai. Földtani térképpel. Pest, 1866. (Mathem. és term. tud. Közlemények IV.)

20. Jelentés a London és Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. U. ott, 1868. (Értekezések a term. tud. köréből I. 11.)

21. Die Amphibol-Trachyte der Mátra in Central-Ungarn. Wien, 1869. (Különny. a Jahrbuch d. k. k. geol. Reichsanstaltból).

22. Az ásványok olvadásának új meghatározási módja. 11 fametszvénynyel. Pest, 1873. (Értekezések a term. tud. köréből III. 8.)

23. Trachitok beosztva a természetes rendszer szerint. (Világkiállítás. 1873. Bécs. Magyarország. Csoport XXVI. Tanügy. Éjszaki kereszt galeria). Bpest, 1873. (Németül is. Hely és év n.)

24. Az Etna utolsó kitörése alkalmával tett tapasztalataim. Pest, 1873. (Különny. a Természettud. Közlönyből).

25. Egy új módszer a földpátok meghatározására kőzetekben. Egy fametszvénynyel és öt kőnyom. színezett táblával. Bpest, 1874. (Értekezések a term. tud. köréből IV. 5.).

26. A salgótarjáni kőszénbánya-részvénytársaság bányászatának leírása. U. ott, 1874. (Mathem és term. tudom. Közlemények XI. 4.).

27. Az abrudbánya-verespataki bányakerület és különösen a verespatak-orlai m. kir. bányatársulati Szt.-Kereszt altárna monographiája. Térképpel. U. ott, 1874. (Mathem és term. tud. Közlemények. XI. 8.).

28. Uj Moldova némely eruptiv kristályos kőzete. U. ott, 1875.

29. A négy nevezetesebb Plagioklas jelleges kettős fénytörési tulajdonsága Des Cloizeaux legújabb tanulmányai szerint. U. ott, 1875. (különny. a Földtani Közlönyből).

30. Über eine neue Methode die Feldspate auch in Gesteinen zu bestimmen. U. ott, 1876.

31. Jelentés Görögországba tett geologiai utazásairól. U. ott, 1876. (Értekezések a term. tud. köréből VII. 12.

32. Az ivóvíz kérdése Budapesten. U. ott, 1877. (Népszerű term. tud. előadások Gyűjteménye 6. füzet.).

33. Ásványtan szemléleti és gyakorlati módszer alapján. U. ott, 1877.

34. Sur la Classification et la Chronologie des Roches eruptives tertiaires de la Hongrie. Paris, 1878. (Congrés International de Geologie).

35. Urvölgyit, egy uj rézásvány. U. ott, 1879. Egy táblával. (Értek. a term. tud. kör. IX. 9.)

36. Fouqué munkája Santorin vulkáni szigetről. Megismertetve és jegyzetekkel kísérve. U. ott, 1879. (Értek. a term. tud. kör. IX. 13.)

37. A gránát és Cordierit (Detroit) szereplése a magyarországi Trachytokban. U. ott, 1880. (Értek. a term. tud. kör. IX. 23.)

38. Mikroskop a geologiában. U. ott, 1881. (Népszerű term. tud. Előadások 29.).

39. Geologia kiváló tekintettel a petrografiai vulkánoságra, a vulkáni tüneményekre és a hydrográfiára. 700 ábrával és 2 chromolitogr. táblával. U. ott, 1883.

40. Emlékbeszéd Ami Boué külső tag felett. U. ott, 1883. (Emlékbeszédek I. 7.)

41. Északamerikai utam vonala, természeti, etnografiai és kulturai viszonyok. U. ott, 1883. (Népszerű term. tud. előadások Gyűjteménye 41.).

42. Az egyetem története. (Beszéd, melyet mint az egyetem volt rectora tartott, midőn 1884. aug. 31. lelépett). U. ott, 1884.

43. Rectori beszéd, melyet a bp. tud. egyetem ujjá alakításának CIV-ik emléknapján 1884. máj. 13. mondott: (Mozgalmak világszerte az egyetemi rendszer ügyében). U. ott, 1884.

44. Selmecz geologiai viszonyainak előzetes ismertetése. U. ott, 1885. (Értek. a term. tud. kör. XV. 3.)

45. Stassfurt Kálibányáiról. U. ott, 1885. (Népszerű term. tud. Előadások 50.).

46. Göd környéke forrásainak geologiai és hydrografiai viszonyai. U. ott, 1887. Térképpel és 5 fametszet. (Értek. a term. tud. kör. XV. 3.).

47. Selmecz környékének geologiai leírása. Egy atlassal. U. ott, 1891.

48. Előadások a geologia köréből, 201 képpel. U. ott, 1893.

49. Ajnácskő gyógyforrásai és geologiai viszonyai. U. ott, 1886. (Molnár Jánossal együtt. Különny. a Term. tud. társulat Közlönye 1861. évfolyamából).

Szerkesztette a M. Term. tud. Társulat Évkönyvei III. és IV. köteteit 1857-60-ban; a M. Term. tud. Társulat Közlönyét 1860. és 61-ben; a M. Term. társ. Munkálatai II. kötetét bevégezve 1863-ban; a M. orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott 1863. IX. nagygyűlésének Munkálatait, úgyszintén Marosvásárhelyt 1864. tartott X.-ét Rózsay Józseffel együtt; a Tokaj-Hegyaljai Albumot 1867. Török Istvánnal.

Jelenkor Enyclopaedia. Pest, 1850. 86. l.

Danielik, M. Irók II. 292. l.

A Hon 1869. 103. sz.

Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma I.-III.

Vasárnapi Ujság 1883. 30. sz. arczk., 1892. 8. sz. arczk., 1894. 15. sz. arczk.

Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

M. Hirlap 1893. 343. sz. (Tóth Béla).

1894: Budapesti Hirlap 100. sz., M. Állam 83. sz., Budapester Hygyen-Zeitung 8. sz. arczk.