Kezdőlap

Szentilonay József

bölcseleti doktor, esztergomi kanonok, szül. Pápán nemes szülőktől; mint a Sz. Adalbert-papnevelő növendéke Nagyszombatban 1719. baccalaureus, 1720. magister lett a bölcseletből; ugyanitt hallgatta a theologiát is. Miután 1722. szept. 19. pappá szentelték, 1723. aug. 19. Felső Ludányba ment plébánosnak; 1741. febr. 15. pozsonyi kanonokká nevezték ki. 1743. szept. 12. az esztergomi káptalanban nyert javadalmat. 1746. jan. 21. megválasztották nagyszombati plébánosnak. 1749. jan. 23. nógrádi, 1754. márcz. 28. székesegyházi főesperessé és szentgyörgymezei, 1760. ápr. 22. szenttamási préposttá lépett elő. Birta a pankotai apátságot és mint arbei fölszentelt püspök több évig volt érseki, majd káptalani helynök. Születési helyén kórházat és 24 ember részére szegényházat alapított. Meghalt 1769. ápr. 30. Nagyszombatban 76. évében.

Munkája: Anya-szentegyháznak ceremoniái és szertartásai, mellyeket a magyar nemzetnek lelki javára és épületére Rippel Gergely urnak... könyvéből haza tulajdon nyelvére fordíttatott... Nagyszombat, 1754.

Kéziratban: Casus et Decisiones Vicariatus Strigoniensis 1758-59. (Vágner József, A nyitrai egyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai. Nyitra, 1886. 71. l.).

Ferenczy és Danielik, M. Írók. I. 447. l.

Veszprém 1886. 18. sz.

Petrik Bibliogr. III. 227. l.

Takáts Sándor, A budapesti piarista kollegium története. Bpest, 1805. 229., 230., 233. l.

Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 353. l.