Kezdőlap

Tarczai György (Divald Kornél)

magánzó Budapesten. D. Károly fényképész fia, szül. 1872. máj. 21. Eperjesen; középiskoláit szülőföldén végezte s 1890. orvosnövendék lett, de másfélév mulva a bölcseleti karra ment át, melynek elvégzése után az irói pályára lépett. Mint műkritikus 1895-ben a M. Szemlében lépett fel először Cornelius névvel, mely lapnak most is művészeti referense. A M. Iparművészetnek és a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyének állandó munkatársa. Ez utóbbiban jelent meg 1899. A felsőmagyarországi renaissance építészet cz. hosszabb monographiája. 1897. Párisban, majd Münchenben, 1898. Italiában tett tanulmányutat.

Czikkeket, rajzokat, elbeszéléseket írt az Egyetértésbe (1897. 292. Szellemi élet Bocskay és Bethlen udvarában, 298. Emlékezés Tinódira és a lantosok rendjére, 1898. 30. Régi magyar tánczok, 37. Fejedelmi vadászatok Budavár fénykorában, 318. Művészettörténeti felolvasások, 326. A magyar renaissance Párisban, 337. A legelső műtárlat, 1899. 32. Simplicissimus, 97. sz. Régi magyar szobrászok, 187. Aquincumi ujdonságok, 1900. 186. sz. Régi építészetünk remeke: A barátok tornya); az Ország-Világban (1897-98. Rajzok); a Művészetben (1903. A kassai múzeum); írt még a Budapesti Hirlapba, a Pesti Naplóba és a Kath. Szemlébe is írt czikkeket és elbeszéléseket. A Pallas Nagy Lexikona utolsó köteteibe művészeti czikkeket írt.

Munkái:

1. Hétszer özvegy és egyéb elbeszélések. Miskolcz, 1897. (Ism. M. Szemle 1896. 38., Budapesti Hirlap 255. sz.).

2. Török világ Budán. Bpest, 1897. (Ism. Vasárnapi Ujság 43., Alkotmány 275., M. Kritika 3., M. Szemle 52.).

3. Német világ Budán. Elbeszélések. Ferenczi József rajzaival. U. ott. 1898. (Ism. M. Állam 7., Alkotmány 29., Pol. Hetiszemle 2., Vasárnapi Ujság 5. sz.).

4. Dönk vitéz Rómában. Történeti elbeszélés. U. ott, 1900. (Különny. a Kath. Szemléből. M. Könyvtár 184. Ism. M. Szemle 49. sz.).

5. Régi magyar művészek és mesteremberek. Művelődéstörténeti vázlatok. U. ott, 1901. (Iparosok Olvasó Tára VII. 3. Ism. Iparművészet).

6. Három vándorlegény. Elbeszélés a XVII. századbeli magyar mesteremberek világából. U. ott, 1901. (Munkás Füzetek 12., 13.).

7. Budai históriák. U. ott, 1903. Két kötet. (Családi Regénytár 28., 29. Ism. M. Sion, Kath. Szemle).

8. Masolino. Regény Zsigmond király idejéből. U. ott, 1903. (Családi Regénytár 33., 34.).

9. Szent Margit legendás könyve. U. ott, 1903. Udvary Géza rajzaival. (Ism. M. Állam 292. sz.).

10. A sóvári csipke. U. ott, 1904. (Különnyomat a M. Iparművészetből).

11. Az eperjesi josliczkárok. U. ott, 1904. (Az Ethnographia Melléklete).

12. A zengő hegy. Bükkvidéki historiák. U. ott, 1905. (Családi Regénytár 40. Ism. Kath. Szemle).

13. Az egetverő hegy. Elbeszélések a Tátra vidékéről. U. ott, 1906. (Családi Regénytár 46. Ism. Kath. Szemle).

Pallas Nagy Lexikona XVII. 377. l.

M. Könyvészet 1900., 1901., 1903., 1906.

Petrik, Könyvészet 1886-1900.