Kezdőlap

Taubner Károly

bölcseleti doktor, ev. lelkész és igazgató-tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1809. okt. 15. Veleghen (Fehérm.); középiskolai, bölcseleti és hittani tanulmányait Sopronban végezte, hol az evang. főiskolában fennálló magyar társaság titkára s úrfiak oktatója volt. A lelkészi vizsgálat letétele után 1834-ig a Dunaszkin és Nikolits családoknál Pesten és Temesvárt nevelősködött. 1837. Berlinben hallgatta a bölcseleti, nyelvészeti, természettani, felsőbb-mértani s csillagászati tudományokat s a letett vizsgálatok után elnyerte a bölcselet és szépművészetek doktorságát és tagja lett a nyelvészeti seminariumnak. Majd ifjabb Radzinszky gróf mentora lett s ezzel beutazta északi Német-, Lengyel-, Orosz-, Svéd-, Dán- és Poroszországot. 1837. a pesti evang. gymnasiumba hívták meg igazgató-tanárnak, hol 1838. Mária Dorottya főhercegnőnek, József nádor nejének udvari papja is lett. 1840. Francziaország s déli Németország egy részét utazta be. Ezen év szeptember 5. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választota. 1844. evang. tábori pap lett a lombard-velenczei királyságban és Milanóban lakott. Több olaszországi tudományos egyesület tagja, cs. kir. consistoriális tanácsos és az arany érdemjegy tulajdonosa, a hesseni nh. Lajos-lovagrend keresztjének első, a hannoveri Guelf lovagrend negyedik osztályú vitéze volt. Halálozási éve és helye ismeretlen.

Czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1835. III. Demosthenes három beszéde és Olynthusiakért, IV. Egy-két szó miként utánozta Horatius a görögöket, IX. Gondolatok az emberiség előhaladó művelődéséről, 1838. IX., X. Az újabb bölcselkedés fő tüneményeiről); az Athenaeumban (1839. II. Párhuzam Aristoteles és Hegel közt); a Tudománytárban (1841. A fourieri módszer a felsőbb fokú számegyenletek feloldásáról, 1842. Miként találák ki földünk nagyságát, Adatok a kúpmetszetek elméletéhez); a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban (1842-től, melynek ez évben egyik szerkesztője volt); az Akadémiai Értesítőben (IV. 1843. Rövid tudósítása a dalmátországi levéltári kutatásairól, 1847. Tudósítása olasz- és dalmáthoni utazásáról, Nevezetesb láttani görbékről).

Munkái:

1. Birálati vizsgálat Hegel bölcselkedése felett. Pest, 1838.

2. Die Verherrlichung Gottes in den Nöthen dieser Welt. Gedächtnissrede am Jahrestege der Donauüberschwemmung von 1838. gehalten... 1839. U. ott.

3. A lélekeszme, bölcsészeti-történetbírálati szempontból, különös tekintettel Hegelre. U. ott, 1839.

4. Anakreon dalai. Ford... Kiadta Vajda Péter egy toldalékkal. U. ott, 1839.

5. Archimedes körmérése, Eutropius magyarázásával. Ford. u. ott, 1840.

6. Mértan. I. rész. Számtan. U. ott, 1841.

7. Tiszta mennyiségtan. Kézikönyvül. Két rész. U. ott, 1843. (I. Számtan, 2. jav. kiadás. II. Mértan 5 idomtáblával).

8. Az első és másodrendű görbék öszrendesekre átvitele és főbb tulajdonságaik. Első rangú pályamunka. Buda, 1844. (A m. tudom. Akadémia által 100 aranynyal díjaztatott. Mathem. Pályamunkák I.).

9. Imádságos könyv mind a két felekezetű evang. cs. kir. hadfiak számára. Pest, 1855.

M. Tudós-Társaság Névkönyve 1842-1845., 1847-48. (Munkálatai).

Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 314. l.

Ferenczy és Danielik, Magyar Írók I. 475.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Bibliogr.

Pallas Nagy Lexikona XV. 966. l.

Akadémiai Értesítő 1906. 610., 616., 641. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.