Kezdőlap

Thébusz János,

evang. lelkész, szül. 1837. máj. 4. Lesten (Nógrádm.), hol atyja Th János iskolatanító volt; a gymnasium alsó osztályait Aszódon, a felsőbbeket Selmeczbányán, a theologiát (1856-59) Sopronban végezte, honnét 1859. külföldre ment; a theologiát, bölcseletet és philologiát a hallei egyetemen hallgatta; azután Németországban nagyobb utazást tett. 1862-ben visszatérve, 1863-ig Aszódon, majd Török-Becsén gróf Bethlen József mostoha fiánál, gróf Leiningen Árminnál nevelő volt. 1863. márcz. Zólyomban segédlelkésznek választották és 1864. jan. ugyanott rendes lelkész és esperes lett. Működésének súlypontja az evang. egyházban elharapózott pánszlavizmus elleni küzdelme volt. A kerületi egyházmegyei gyűléseken, hirlapokban, társadalomban nagy eréllyel támadta és üldözte a pánszláv vezéreket. Actiója érdekében Zólyomban lapot is indított, a melylyel nagy segítségére volt Grünwald Bélának a magyarság terjesztésében és a pánszlavizmus irtásában. E miatt a pánszlávok részéről sok kellemetlen támadásnak volt kitéve. Ez azonban Thébuszt nem tántorította el, ő mindvégig megmaradt a felvidéki magyarság egyik vezérének. A magyarországi ág. hitvallású evang. egyház 1891-94 zsinatnak is tagja volt. A király hazafias működéseért az arany érdemkereszttel tüntette ki. Meghalt 1906. jún. Zólyomban.

Czikkei a Hölgyfutárban (1860-73. Merseburg és nevezetességei, 97., 98., 101. sat. sz. Thüringai utirajzok I-VII.), a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1882); a Budapesti Hirlapban is több czikket írt a 80-as években a pánszlavizmus ellen; egyházi beszédei a kecskeméti Prot. Papban (III-V. évf.) jelentek meg.

Munkái:

1. Protestantismus és pánszlavizmus. Bpest, 1882. (Felvidéki álnévvel).

2. Egyházi beszéd a magyar honi e. e. e. gyámintézet XXII. évi közgyűlése alkalmával. Miskolcz, 1882.

3. A keresztyén egyház története ev. népiskolák számára. Zólyom, 1884. (Nyom Kecskeméten).

4. Kossuth Lajos temetése alkalmával tartott gyászbeszéd Zólyom, 1894.

5. A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94. országos zsinatának története. Bpest, 1895. Fénynyom. arczképekkel. (Ism. Vasárnapi Ujság 39. sz.)

Kiszlingstein Könyvészete.

Vasárnapi Ujság 1896. 26. sz. (Nekr.).

Budapesti Hirlap 1896. 171. sz.

Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 316. l.

Petrik, M. Könyvésze 1886-1900. és önéletrajzi adatok.