Kezdőlap

Thuróczy (Thwrocz) János (turócz-szent-mihályi),

magister, ítélőmester, krónikai író. Atyja Th. Péter Alsó-Péren (Pyr) Hontmegyében lakott s ettől vette egyik előnevét is; a család ősi fészke azonban Thurócz vármegyében volt, melynek Szent-Mihály községe adta nemesnevét s a család tagjai csak olykor használták a Péri (Pyri) nevet. Th. szül. 1435 táján, képzettségét bizonyítják magister czíme, jogi és történelmi ismeretei; 1459-ben már procurator (ügyvéd) volt. (Családos ember volt és Fruzsina nejétől két fia: Peregrin meg Miklós és két leánya Borbála és Zsófia születtek; Miklós fiában azonban, ki 1513-ban erdélyi alvajda volt, a család kihalt). Th. 1467 körül kerülhetett a kir. curia jegyzői közé s 1468. mint királyi ügyvivő (fiscalis procurator reg.) szerepelt; 1469. nov. 26. pedig homo regius volt egy birtokbeiktatásnál. De ezután csakhamar elhagyhatta a királyi curiát, mert 1470. júl. 13-án már a sági convent szerzetesei nevében tiltakozik Pál prépost valamely jogtalan eljárása ellen. 1481 elejétől Báthory István országbiró törvényszékén tölt be jegyzői állást, s ez időtől kezdve gyakran találkozunk nevével az országbírói oklevelekben. 1486-ban Thordai Endre helyébe személynöki ítélőmesterré lépett elő. Halála évét nem tudjuk: 1488-ban még működik a királyi curián, 1489-ben már nem találjuk ott. Felesége túlélte s még ferjhez is ment.

Munkája: Chronica Hungarorum. Augsburg, 1488. Feger Theobald budai polgár adta ki. (2. kiadása Brünnben jelent meg 1488-ban; azután kiadta Schwandtner János György, Scriptores rerum hungaricarum veteres. Vindobonae, 1746. I. kötetében és Bél Mátyás Nagyszombatban 1765. 8-rét I. kötetében. Th. krónikájának különböző kiadásait Toldy Ferencz az Új M. Múzeum 1850-51. II. évf. 387. és köv. lapjain tárgyalja).

Nagy Iván. Magyarország családai X. 187., 188. l.

Figyelő, III., IV.

Petrik, Bibliogr. III. 354. l.

Irodalomtörténeti Közlemények I., II.

Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész. 5., 6. l.

Kaszák József, Thuróczy János élete és krónikája. Bpest, 1906. (Művelődéstörténeti értekezések 22. Ism. Századok 1907. 458. l.).