Kezdőlap

Tóth József,

színész, a pesti Nemzeti Színház tagja, szül. 1823. júl. 5. Szentesen; iskolai tanulmányait Hódmező-Vásárhelyen kezdte, Kecskeméten folytatta és Pesten végezte; 1841. színész lett Miskolczon 15 frt havi fizetéssel Balla társulatánál; 1844. a Komlósy színtársulatánál kezdett tehetsége fejlődni; sok nélkülözéssel játszott 1850-ig a vidék kisebb-nagyobb városaiban; 1851. máj. 1. a pesti Nemzeti Színházhoz szerződtették. A jellem- és cselszövő- szerepekben tünt ki legkivált. Nagy szorgalommal tanulmányozta az idegen nyelveket, Shakespearet eredetében olvasta és fordította. 1857-ben tanulmányutat tett; bejárta Németország jelesebb színpadjait, a párisiakat, londoniakat. Egyike volt legjelesebb színészeinknek; kitünő szerepei voltak: XI. Lajos, Bieberach, Jago, Moor Ferencz, Shylok, III. Richard, Szoleymann, Heródes, Bölcs Nathan, Harpagon sat. Mint színészképző-intézeti tanár a színészet történetéből, melyet tanított, igen becses vázlatot hagyott hátra. Meghalt 1870. márcz. 1. Pesten.

Czikke a M. Sajtóban (1857. 276-298. sz. Körut a német, franczia, angol és magyar színművészetben. Jókai ajánló levelével).

Színművei kéziratban, melyek a pesti Nemzeti Színházban előadattak: Orgazda, ered. népszínmű 3 szakaszban, zenéje Bognár Ignácztól. (Először 1852. aug. 14. Ism. Hölgyfutár 185-297. sz.); Veronai két nemes, vígj. 4 felv. Shakespeare után ford. (Csepregi Lajossal, először 1855. aug. 31.); Fehér és piros rózsa, tört. dr. 5. felv. Kean Edmund után ford. (Csepregivel, először 1855. decz. 1.); Judith és Holofernes, trag. 5 felv. Hebbel után ford. (először 1856. szept. 15. Ism. Salamon Ferencz a Budapesti Hirlapban (217. sz., Pesti Napló 405.); A jámbor vinczellér, népszínmű 3 felv. dalokkal, Balzac «Grandet Eugenia» cz. regénye után írta, zenéje Kovács Endrétől (Novák Györgygyel; először 1858. szept. 18.); A pénzkirály, vagy egy a mi fajtánkból, színmű 2 felv. Taylor Tom után (először 1860. szept. 6.); Köszörületlen gyémánt, vígj. 1 felv. Buckstone után angolból ford. (először 1861. aug. 23.); Narancsvirágok, vígj. 1 felv. J. P. Worler után ford. (először 1866. ápr. 25.); Velenczei Kalmár, Shakespeare után, színj. 3 felv. ford. (Kassán 1862. jan. 21.); Ilona a havasi bolond, népdr. dal 4 felv. Suter után. (Kassán először 1862. decz. 6.); Richelieu bibornok, tört. színmű 5 szak. Irta Bulwer E. L., angolból ford. (Először Kassán 1865. febr. 25.); A fösvény, vagy fukarság és szerelem, vígj. 5 felv. Irta Molière, ford. (Kassán 1873. szept. 9.); XI. Lajos a biboros bakó, tört. dr. 5 felv. Delavigne Kázmér után ford. (Kassán 1874 ápr. 11.). Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.

Arczkép-Album. Pest, 1856. II. 26. l. (Kőny. arczk. Barabástól).

Vasárnapi Ujság 1862. 43. sz. arczk.

Családi Kör 1862. 40. sz. kőny. arczk. (Marastoni).

1870.: A Hon 48. sz. esti k., Pesti Napló 49. sz. reg. és esti, Budapesti Közlöny 50. és 52. sz., Fővárosi Lapok 42. sz., Szinpad 10. sz., Magyarország és a Nagyvilág 10. sz. arczk., Reform 77. sz.

Hazánk és a Külföld 1871. 1. sz. arczk.

Wurzbach Biogr. Lexikon XLVI. 236. l.

Benkő Kálmán, Magyar Színvilág. Bpest, 1873. 152. l.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 290. l.

Aradi Közlöny 1900. jún. (Váradi Antal) és az egykorú színlapokról.