Kezdőlap

Tóth Sándor,

orvosdoktor, főreáliskolai tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1828. febr. 16. Debreczenben, hol a gymnasiumi, philosophiai és theologiai tanulmányokat végezvén, iskolai rektornak ment Nagy-Szalontára. Majd Pestre jött orvosnövendéknek; még mielőtt tanulmányait az egyetemen 1859-ben befejezte, állattani búvárlatokra adta magát és sikeresen működött a természettudományok terén; valamint szintén még orvostanuló korában Chyser Kornél közreműködése mellett a budapesti héjanczfaunát vette vizsgálat alá (melynek eredménye a M. Természetbarát IV. füzetében, németül a Zeitschrift der geologisch-botanischen Gesellschaft 1858. évf.-ban jelent meg). 1859-ben a pesti helv. hitv. gymnasiumban a természetrajz rendes tanárává neveztetett ki, mely állásában két évig működött. 1861. aug. 3. Pest város közgyűlése által a pesti IV. ker. főreáliskolához szintén a természetrajz rendes tanárának választatott. Ugyanazon év decz. 20. a M. tudom. Akadémia levelező tagjává lett. A M. kir. Természettudom. Társulat 1862-ben az első titkári tiszttel bízta meg. Ekkor különösen a levéllábúak tanulmányozásával foglalkozott, s önszemlélés útján a magyar felföldi fürdőket ismertette az Orvosi Hetilapban, melybe számos czikket írt. A budapesti orvosegylet, a magyar földtani s a bécsi cs. kir. állat- és növénytani társulat tagja volt. Meghalt 1862. nov. 22. Pesten 34. évében.

Összes munkálatai az Akadémiai Almanach 1863. évf. 255-256. l. és Szinnyei Repertóriuma III. k. felsoroltatnak.

Correspondenzblatt für Naturwissenschaften. Pressburg, 1862. 124. l. (Kanka Károly).

Orvosi Hetilap 1863. 38. sz. (Balogh Kálmán).

M. Akadémia Almanachja 1864. 274. l.

Kiss István, Emlékkönyv. Bpest, 1875. 5-20.

Szinnyei Könyvészete.

Ney Ferencz, A Budapest fővárosi IV. kerületi főreáltanoda Emlékkönyve. Bpest, 1880. 117. l. és gyászjelentés.