Kezdőlap

Tóth Sándor,

bölcseleti doktor, főgymnasiumi rendes tanár, a Kemény Zsigmond- és Dugonics-társaság r. tagja, szül. 1854. febr. 24. Győrben; itt és a budapesti egyetemen tanulmányait 1876. befejezve a selmeczbányai kath. főgymnasiumba ment helyettes tanárnak. 1877-ben tett tanári vizsgát a magyarból, latinból és görögből; és 1878. bölcseleti doktor lett. Főgymnasiumi tanár volt 1879-től Nagy-Szebenben, 1883. aug. 19-től 1893. aug. 7-ig Pozsonyban, 1893. nyarán részt vett állami költségen a görögországi tanulmányútban. 1893-94. mint h. igazgató a szent-gotthardi állami gymnasiumot szervezte; 1894. aug. 6-tól a makói áll. főgymnasium igazgatója volt; 1902. nov. 18. az eperjesi kath. főgymnasiumhoz nevezték ki szintén igazgatónak és azóta ott működik.

Czikkei, versei, rajzok, elbeszélések, paedagógiai czikkek sat. a hirlapokban és folyóiratokban: Győri Közlöny 1880-ig, Figyelő 1875., Regélő 1877., Magyarország és a Nagyvilág 1874., 1883., Havi Szemle 1881., Fővárosi Lapok 1878., 1881., 100., 1882-1885., 1893., nagy-szebeni áll. főgymn. Értesítő 1881.; 1882.: Budapesti Hirlap, Közoktatás, Erdélyi Értesítő, Figyelő (Marosvásárhely 1882., 1884.), Regényvilág, Kolozsvári Közlöny és 1883., Ország-Világ 1883. Koszorú 1883-84., Kisfaludy-Társaság Évlapjai XVII., M. Ifjak Lapja 1884., M. Ifjúság 1885., Paedagógiai Plutarch (1886. I. Wiedermann Károly főigazgató életrajza), eperjesi kath. főgymnasium Értesítője (1903. Petőfi költészete), az eperjesi Széchenyi-kör Évkönyve (1895. Kossuth, 1906. Jókai Mór, 1907. Greguss Ágost, 1904. Az oltár körül) sat.

Munkái:

1. A lirai álláspont és Arany János. Eszthetikai tanulmány. Bpest, 1878.

2. Museus Grammaticus Hero és Leander-e. Görögből ford. és bevezette. Selmeczbánya, 1878.

3. Symbolum és allegoria. Bölcselettudori értekezés. U. ott, 1878.

4. A magyar irodalom története. Nagy-Szeben 1881. (2. átdolg. kiadás. Bpest, 1884., 3. telj. átdolg. k. szemelvényekkel. U. ott, 1899-1900. Két kötet).

5. A jó erdélyiek. Elbeszélések, rajzok. Bpest, 1883. (Ism. Egyetértés 83., Nemzet 82.).

6. Báró Kemény Zsigmond életrajza. Pozsony, 1884. (M. Helikon 38.).

7. Madách Imre életrajza. U. ott, 1884. (M. Helikon 38.).

8. Olvasókönyv a Magyar-irodalom történetéhez. Bpest, 1884.

9. A ki senkié sem. Regény. U. ott, 1884. (Ism. P. Napló 322., Egyetértés 323., Főv. Lapok 289. sz.).

10. A prózai irásművek elmélete. U. ott, 1885. (2. telj. átdolg. kiadás. U. ott, 1887.).

11. Olvasókönyv a prózai irásművek elméletéhez. U. ott, 1886.

12. Távol, közel. Ujabb elbeszélések. Pozsony, 1888.

13. Az utolsó kurucz. Krónikai történetek II. Rákóczy Ferencz korából az ifjúság számára. Pataky László 19 rajzával. Szent-Gotthard, 1895. és Bpest, 1904. (Ism. P. Napló 1896. 457., 460. sz.).

14. Kurucz-világ. Regényes történet II. Rákóczy Ferencz korából. Kimnach László és Mannheimer Ágost rajzaival. Bpest, év n.

15. Kurucz krónikák II. Rákóczy Ferencz korából. Az ifjúság számára. Pataky László 19 rajzával. U. ott, 1896.

16. Hellas ege alatt. Művelődéstörténeti elbeszélések és rajzok Perikles korából. Számos képpel. U. ott, 1897. (Ism. M. Kritika 11. sz., Vasárnapi Ujság 52. sz.).

17. A kurucz király. Krónikás történetek a Thököly-korból. Pataky László 19 rajzával. U. ott, 1898. (Ism. M. Kritika 12. sz.).

18. Erdély nagyasszonya. Krónikás történetek magyar leányok számára. Pataky László 29 rajzával. U. ott, 1899.

19. Szöcske kisasszony. Regény 10-15 éves magyar leányok számára. Képekkel. U. ott, 1904.

20. A legnagyobb magyar. Regényes korrajz a magyar ifjúság és nagy közönség számára. Pataky László rajzaival. U. ott, 1904. (Ism. Tanáregylet Közlönye 1905. Eperjesi Lapok 4. sz.).

21. Gyászos idők. Hősi tettek. U. ott, 1904.

22. A magyar szabadságharcz atyja. Regényes korrajz a magyar ifjúság és a nagy közönség számára. Pataky László rajzaival. U. ott, 1909.

Álnevei: Tivadar (a Győri Közlönyben 1871-72.); Széphalmi (a Magyarország és a Nagyvilágban 1872.), Győri Ede (a Közoktatásban 1882.)

Kéziratban: Sárosvármegye monographiája 4 kötetben.

Kiszlingstein Könyvészete.

Makói állami főgymnasium Értesitője 1896. 39. l.

Az eperjesi kath. főgymnasium Értesitője 1903. 30. l.

Schönvitzky Bertalan, A pozsonyi kir. kath. főgymnasium története. Pozsony, 1896.

M. Könyvészet 1903., 1904., 1908.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 56. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.