Kezdőlap

Türr István,

olasz kir. altábornagy, Türr Jakab és Udvary Terézia polgár szülők fia, szül. 1824. aug. 10. Baján; iskoláit szülővárosában végezte jóbarátjával, Tóth Kálmánnal együtt. Fiatalon katona lett és az osztrák hadseregben Ferencz Károly főherczeg ezredében szolgált és mint hadnagy az 1848. olasz forradalom kitörésekor került Radeczky seregével Olaszországba. 1849. jan. 19. sikerült piemonti területre szöknie, a hol egy alakuló magyar legió parancsnokságát vette át. A novarai vereség azonban véget vetett a kis csapat reményeinek. Türr Badenbe sietett, hol a forradalmi hadseregben ezredes lett. De a forradalmat itt is leverték és T. Svájczba menekült. Ott értesült a világosi fegyverletételről és ekkor hosszabb tartózkodásra Londonba költözött. A krimi háború kitörésekor előkelő állást vállalt az angol-török hadseregben. 1855 végén az angol kormány megbízásából a dunai tartományokba utazott, hol egy volt tiszttársa feljelentésére elfogták, Bécsbe vitték és a hadbiróság elé állították, mely halálra ítélte. Csak Viktória királynő közbenjárására bocsátották szabadon. 1856. Törökországba ment részt venni a cserkesz háborúban az oroszok ellen. 1859., midőn az olasz függetlenségi harcz kitört, több honfitársával együtt odasietett, hogy az Ausztria elleni háborúban részt vegyen, a hol Garibaldi mellett küzdött. A villafrancai béke után ismét Garibaldi mellé állott mint annak hadsegéde és egyike volt a halhatatlan ezernek, mely máj. 6. hajóra szállt és másnap Marsalánál kötött ki. Palermo bevétele főleg Türr tanácsa folytán sikerült, miért is Garibaldi a nemzetőrség főfelügyelőjévé és tábornokká nevezte ki. Sebe miatt egy ideig a hadsereg további szervezésén fáradozott, majd a messinai ütközet kivívásában dicső része volt. Nápoly bevétele után Garibaldi kinevezte a város polgári és katonai kormányzójává. A hadjárat után az olasz kormány megerősíté őt altábornagyi rangjában és Viktor Emánuel szárnysegédévé nevezte ki és sok kényes diplomaciai ügy elintézését bízta reá. 1861. szept. 10. Mantovában nőül vette III. Napoleon unokahugát, Wyse-Bonaparte Adélt (meghalt 1899. júl. 8.). Ugyanazon évben (márcz.) levelet intézett Klapka tábornokhoz, melyben óva intette honfitársait, nehogy részt vegyenek egy elhamarkodott mozgalomban, értve ez alatt az akkori magyar emigratio terveit. 1866. a königgrätzi csata után Belgrádban szervezett egy csapatot, melylyel mint Klapka északon, úgy ő délen szándékozott Magyarországba törni. A porosz-osztrák háború befejezése után visszatért Olaszországba. Az általános amnestia után Magyarországba jött és itt élénk részt vett a közügyeinkben. A Ferencz-csatornát az 1870. XXXIV. t.-cz által beczikkelyezett engedély-okmány alapján ő vette át üzlet és használat végett. Ekkor alapította a központi népnevelési kört, mely azonban fiókjaival együtt a 70-es évek elején megszünt. 1881. máj. 18. engedélyt nyert a görög kormánytól 99 évre a korintusi földszoroson keresztül ásandó tengeri csatorna létesítésére és üzemben tartására. Midőn 1888. a vállalatot vezető társulat megbukott, sikeres tevékenységet fejtett ki, hogy a kormányokat és közönséget újabb tőkéknek a vállalatba való befektetésére bírja. Politikai missziókat is teljesített ezalatt. 1870-ben, bár nem hivatalosan, sokat fáradozott a franczia, olasz és osztrák-magyar szövetség létrehozása körül; társadalmi úton sokat fáradt az örök béke eszméjeért és a VII. nemzetközi békekongresszuson (1899. szept. 17-22. Budapesten) ő elnökült. Rendesen Párizsban lakott. Több olasz királyi rend nagykeresztes vitéze volt. Meghalt 1908. máj. 3. Budapesten 84. évében.

Czikkei a Gazdászati Közlönyben (1870. 23. Néhány szó a pénzválságról s annak mikénti orvoslásáról); a Földrajzi Közleményekben (1876. A darieni csatorna, 1879. Hová kell törekednünk vizeinkkel?); a Nemzetgazdasági Szemlében (1880. A panamai csatorna); a Pesti Hirlapban (1886. 356. Száz év előtt, 1896. 271. sz. A béke ellenségeiről, 1901. 268. sz. Heine szobra Párisban); az Ország-Világban (1896. 38. sz. Emlékeimből); a M. Hirlap 1903. okt. 4. sat számaiban kezdte közölni 60 ívre terjedő tapasztalatait sat.

Munkái:

1. Arresto processo e condanna del colonello Türr. Narrati da lui medesimo. Torino, 1856. (4. kiadás. Milano, 1862. Francziául. Páris, 1863. A sajtóhatóság által az egész ausztriai birodalomban eltiltatott.)

2. Progetto de organizatione politica dell' Ungaria la questione della nationalita presa in consideratione. Milano, 1860.

3. La Casa d'Austria e l'Ungaria. Milano, 1865. Francziául Páris, 1865.

4. La Question des nationalités. Paris, 1867.

5. A Corvináról. Pest, 1869. (Ugyanez bőv. kiadásban a Corvina-Társaság Népkönyvtárában. U. ott, 1871.).

6. A marsalai ezer. Bertáni «Boszú a síron túl» cz. művére. U. ott, 1870.

7. Ausztria-Magyarország és Oroszország. U. ott, 1871. (Németül: Bécs, 1871.)

8. Államadósság és pénzkrizis. Bpest, 1873.

9. A keleti kérdés. U. ott, 1878. (Francziául: U. ott, 1878.)

10. Franklin Benjamin élete és tanairól. A budapesti iparoskörben tartott felolvasása 1880. nov. 16. U. ott, 1880.

11. Beszéde a vízügyről. Tartotta a Gazda-körben 1881. máj. 4. U. ott, 1881. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)

12. La Question Egyptienne. Presentée au Congress de l'Institut de Droit International siégeant a Turin. Sept. 1882. Paris, 1882. sat.

Kéziratai: levelezése, emlékiratai, czikkei; összes kinyomatott munkái, a bel- és külföldi hirlapokban és folyóiratokban közölt czikkeinek, úgyszintén az ezekre és életére vonatkozó közlésének kimetszett példányai (több ezer darab) vétel útján a M. Nemzeti Múzeum levéltári osztályába kerültek.

Pesti Napló 1861. 10. sz.

Hölgyfutár 1861. 7. sz., 1863. II. 28. sz.

Családi Kör 1861. 43. sz. kőny. arczk. (Bonaparte Wiese Adél, 1874. 31. sz. kőny. arczk.).

Haynal-Album 1867. kőny. arczk.

Hazánk és a Külföld 1867. arczk. (Vadasi K.).

Magyarország és a Nagyvilág 1867. 38. sz. arczk.

Vasárnapi Ujság 1867. 38. sz. arczk.. 1908. 19. sz. arczk. (Mikszáth).

Képes-Világ 1868. arczk.

Heinrich József Schwarz, Stefann Türr. Historisch-romantisches Zeitgemälde aus Oesterreichs jüngster Vergangheit, (Mit Stefan Türr Photographie). Wien, 1868. Két kötet.

Jó Barát Naptár 1869. 55. l. arczk.

Tarka-Világ 1869. 11. l. három képpel.

Századok 1870. 497. l.

Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Bpest, 1875. X. füzet kőny. arczk.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete.

Koos Ferencz, Életem és emlékeim. Brassó, 1890. II. 408. és köv. lapok.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 454. l. II. Pótlékkötet 1904. 764. l.

Ország-Világ 1896. 38. sz. arczk.

Pesti Hirlap 1908. 214. sz. (Türr keresztlevele: 1825. (?) aug. 11. kereszteltetett meg Baján). 1909. 201. sz. (Iratairól).

Budapesti Hirlap 1908. 107. sz.

Magyarország Vármegyéi. Bács-Bodrog vármegye. Bpest, 1909 543., 550. l. arczk.

Gyászjelentés és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.