Kezdőlap

Váczy János,

bölcseleti doktor, állami főgymnaisumi tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1859. decz. 3. Kecskeméten; középiskoláit u. ott, az egyetemet Budapesten végezte. 1883. tanári (magyar nyelv és történelem) és doktori oklevelet nyert és könyvtári gyakornok lett az egyetemi könyvtárban; innét 1887. nov. 8. a M. nemzeti múzeumhoz helyezték át a hírlapkönyvtárba; 1890. máj. 2. segédőr lett; közben tanított is a László-féle intézetben magyart 1891-ig, a mikor a budapesti VII. kerületi gymnasiumba helyezték át s ugyanoda 1893. júl. 12. rendes tanárnak nevezték ki; ekkor végkép elhagyta a könyvtári szolgálatot. 1886. az Akadémia megbízta a Kazinczy levelezésének szerkesztésével és kiadásával, a Kazinczy-bizottságnak azóta jegyzője, az irodalomtörténeti bizottságnak is tagja, egyszersmind választmányi tagja a philologiai társaságnak, a történelmi társulatnak és tagja volt az Osztrák-magyar monarchie szerkesztőségének. A m. tudom. Akadémia 1908. ápr. 30. levelező tagjának választotta.

Czikkei következő hírlapokban és folyóiratokban: Figyelő (1884. Vachott Sándor élete és költészete, 1885. Kölcsey Ferencz, 1887. Katona József élete és ismeretlen munkái, Kulcsár István); Pesti Napló (1884. 195. sz. A középkori énekköltészet, 1885. 196., 203. Hirlapirodalmunk történelméből, 1886. 251. sz. Tompa barátsága Petőfivel, 1894. 350. A szabadelvűség úttörői hazánkban, 1895. 42. A tübingai pályakérdés, 182. Id. B. Wesselényi Miklós. 106. Egy derék magyar huszár, Csehy József); Fővárosi Lapok (1886. 71., 72. sz. A «Tizek társulata», 283., 284. Papp Endre, 1888. Tompa Mihály satirái, 1889. 161. Kölcsey halála és az akkor támadt polemia, 1890. 274. Deák Ferencz mint levélíró), Nemzet (1885. 100. sz. Hogy akarta Arany János Petőfi és Tompát kibékíteni, 320. A magyar irodalomtörténet érdekében, 10. sz. A felállítandó hirlaptár, 1887. Tompa ismeretlen műve, 1900. 54., 55. sz. Kazinczy László, K. Ferencz testvére); Vasárnapi Ujság (1885. Hornyik János, 1886. Majláth Béla, Jókai és Táncsics, Adalék a Petőfi-reliquiákhoz, Gr. Festetics György és a helikoni ünnepélyek, 1888. Kisfaludy Károly, 1891. Hunfalvy Pál, 1892. Salamon Ferencz, 1893. Pauler Gyula sat.); Ország-Világ (1886. Petőfi képviselőjelöltsége, 1887. Az első magyar élczlap); Egyetemes Philologiai Közlöny (1886. A klasszikus iskola triásza, 1888. Szemere Miklós költészete. 1889. Petőfi Sándor életrajza németül, 1890. Fischer-Tolnai Petőfi életrajza, 1893. Kazinczy megyei tisztsége, 1899. A «Gr. Széchenyi István életrajza», 1905. Rimay János); Egyetértés (1886. 3. sz. A Katona-monda); M. Szalon (1887. Petőfi polemiája Vörösmartyval, Hirlapirodalmunk 1848-49-ben, 1892. II. Egy kecskeméti ház, Horváth Döme jegyzeteiből); Remény (1887. Deák Ferencz); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (Tompa Mihály lyrai allegoriái); Századok (1888. A magyar politikai irodalom története, Adalékok Ballagi Géza művéhez, Deák Ferencz beszédei, 1904. B. Eötvös József politikai művei, 1905. Toldy Ferencz, 1910. B. Wesselényi Miklós ifjú kora); Erdélyi Múzeum (1891. Arany János lyrai költészete, 1904. B. Wesselényi Miklós ifjusága); Irodalomtörténeti Közlemények (1891. Gr. Ráday Gedeon, 1893. A Mondolat, 1896. Az «arkádiai» per, 1905. Kazinczy Ferencz erdélyi utazása); Osztrák-Magyar Monarchia (Pest vármegye II. A «A három város», Magyar irodalom, A M. Tud. Akadémia); Beőthy, Képes Irodalomtörténet (I. köt. Az egyeztetők, Kazinczy Ferencz, Kazinczy költői iskolája, II. k. A klasszikus eposz művelői, Toldy Ferencz); Budapesti Szemle (1904. Egy fejezet a magyar nyelvujítás történelméből, 1905. A keszthelyi Helikon, 1906. Kazinczy Erdélyi Levelei, 1907. Széphalom, 1910. Kazinczy történetírói működése); M. Nyelv (1905. Horváth Endre és a nyelvujítás, 1907. A magyar nyelvujító harcz a forduló ponton); Beőthy-Album (A magyar irodalmi kritika kezdetei). Kisebb czikkek, birálatok, ismertetések (I. Akadémiai Almanach 1909. és 1910.)

Munkái:

1. Haller János és Hármas Istoriája Bpest, 1885. (Különny. a Figyelőből).

2. Deák Ferencz levelei. U. ott, 1889.

3. Gróf Ráday Gedeon összes munkái. U. ott, 1892. (Olcsó könyvtár 314.).

4. Berzsenyi Dániel életrajza. A m. tudom. Akadémiától a Lévay-díjjal jutalmazott mű. U. ott, 1895.

5. Eliot, A vízi malom. Regény, angolból ford. U. ott, 1896. (Olcsó könyvtár 2. kötet. Külön nyomat a Budapesti Szemléből).

6. Berzsenyi Dániel költői és prózai munkái. U. ott, 1901.

7. Kazinczy: Pályám emlékezete. U. ott, 1900.

8. A magyar nemzeti irodalom története középiskolák felsőbb osztályai számára. U. ott, 1902. két kötet. (2. jav. kiadás. U. ott, 1904-1906. I. 3. kiadás. U. ott, 1910.).

9. Kazinczy Ferencz művei. U. ott. (M. Remekírók VII. k.).

10. Kazinczy Ferencz életrajza. U. ott, 1909. (Költők és írók. Kiadta a Kisfaludy-Társaság).

11. A nyelvújítás győzelme. Székfoglaló. U. ott, 1909. (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből XXI. 2.).

12. Kazinczy Ferenc levelezése. A m. tudom. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága megbízásából közzéteszi. U. ott, 1890-1910. I-XX. kötet. (Bevezetésekkel és magyarázó jegyzetekkel. Az utolsó XXI. kötet sajtó alatt).

A M. N. Múzeum (1802-1895). Bpest, 1896. 79. l.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 572. l.

M. Könyvészet 1902., 1904., 1906., 1909.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Hornyik József, Kecskeméti irók. Kecskemét, 1901. 52. l.

Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 36. l.