Kezdőlap

Vértesy Jenő,

bölcseleti doktor, m. n. múzeumi őr, V. Arnold író és Kuklay Anna fia, szül. 1877. jún. 30. Budapesten; iskoláit Debreczenben végezte a kegyesrendiek algymnasiumában és a ref. főgymnasiumban. 1895-ben iratkozott be a budapesti egyetem bölcseleti karára, hol többször nyert pályadíjat és 1899. bölcseletdoktori oklevelet. 1898-ban gyakornok lett a M. N. Múzeum könyvtári osztályában. 1900. okt. katonai kötelezettségét teljesíteni bevonult a budapesti I. honvéd gyalogezredhez. 1901. kinevezték a M. N. Múzeumhoz segédőrnek, hol 1910. őrré lépett elő. Ebbeli minőségében többször tett tanulmányútat Olasz- és Németországban.

Eredeti és fordított költeményei a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: M. Szalon (1896., 1898., 1901-3.), Fővárosi Lapok (1897.), Budapesti Szemle (1898., 1910.), M. Szemle (1898-1905.), Vasárnapi Ujság (1900., 1902., 1905., 1907., 1909.), Hazánk (1902., 1905.), Magyarország (1902.), Katholikus Szemle (1906., 1908.), A Czél (1910.); irodalomtörténeti és aesthetikai dolgozatai a következőkben: Irodalomtörténeti Költemények (1902. Adatok Amade László életéhez, 1906. Kazinczy jelentősége, 1908. Írók levelei Prielle Korneliához), Turul (1902., 1907.), M. Könyv-Szemle (1903., 1904. Egressy Gábor iratai a M. N. Múzeumban, 1905., 1906. Kölcsey három felirata az ifjak ügyében, 1907. E. Kovács Gyula levelezése a M. N. Múzeum könyvtárában, 1908. A Fáncsy-féle színlapgyűjtemény a M. N. Múzeum könyvtárában, 1909. A M. N. Múzeum sugókönyvei, 1910. Hugo Károly iratai a M. N. Múzeum könyvtárában, 1911.); Egyetemes Philologiai Közlöny (1904-1906., 1907. Szigligeti, Hugo Viktor két posthumus költeménye: A sátán vége, Isten, 1908. A magyar líra a XIX. században, Kisfaludy Károly Irenéje modern földolgozásban, 1909. A Nemzeti Színház megnyitása előtt, Egy modern Herakles-drámáról, 1910. Donnay és Aristophanes, 1911.); Irodalomtörténeti Közlemények (1906. Kazinczy jelentősége); Erdélyi Múzeum (1907. Bartók Lajos történeti drámái, 1910. Régebbi Faust-fordítások); Uránia (1908. Shakespeare egy kétes drámája, 1910. Egy modern arab drámáról: Chekri-Ganem «Antar»-ja, 1911.); M. Shakespeare-Tár (1909., 1910); Élet (1909. A töténelmi dráma új ösvényén, 1910. Újabb Napoleon-drámák, Birnbaum és a modern szimbolizmus); Akadémiai Értesítő (1910); Budapesti Szemle (1910. 40. k. Vörösmarty drámáról); Az Ujság (1911.) sat. (Munkálatait felsorolja a M. Könyvszemle).

Munkái:

1. Czakó Zsigmond. Bpest, 1899. Doktori értekezés. (Különnyomat az Ország-Világból).

2. Költeményei. U. ott, 1905. (Ism. Budapesti Szemle 124. k., Figyelő 402. 1., Hazánk 108. sz., M. Szemle 28., Vasárnapi Ujság 24. sz.).

3. Kölcsey Ferencz U. ott, 1906. (M. Tört. Életrajzok XII. 4. 5. Ism. Egyet. Philol. Közlöny, Századok, Vasárnapi Ujság 34. sz., Religio 33. sz.).

4. Homeros Odysseiája. Ford. U. ott, 1909.

5. A kard, Hugo Viktor költeménye. Ford. U. ott, 1910. (Olcsó Könyvtár.)

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

M. Könyvészet 1905. és önéletrajzi adatok.