Kezdőlap

Wohlrab Flóris,

bölcseleti doktor, nyug. főgymnasiumi tanár, szül. 1853. jan. 3. Pesten, hol atyja czipész-mester volt, a ki az elemi osztályokban járó fiának magyar és franczia mestert fogadott (minthogy akkor még a tannyelv német volt) és mind a két nyelvet elsajátította; atyja bejáratta a városi rajziskolába, melyet az öreg Landau igazgatott a pest-belvárosi reáliskolában. Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendiek főgymnasiumában végezte. Ekkor egyszersmind nevelője volt a Kurtakeszin (Komárommegye) lakó bodorfalvi Baranyay Gáspár földbirtokosnak Géza fiánál Pesten is négy évig (V. osztálytól a VIII-ig), mely idő alatt W. elvégezte a bölcseleti tanfolyam három évét (menynyiségtan, természettan, vegytan, csillagászat, paedagogia és bölcselet). A II. év elején elnyerte a 400 ftos tanárképzőösztöndíjat. A tanárképzőt szintén kitünő sikerrel elvégezvén, egy évig hallgatta a műegyetemen a mathematikát és egy évet töltött a tanárképző gyakorló-gymnasiumában mint ösztöndíjas tanár. E közben letette a tanárvizsgálatot (ő volt az első, ki a mennyiség-, természet- és csillagászattanból jelentkezett doktorátusra). Ösztöndíjas tanárkodásának végével a budai kir. egyetemi főgymnasium igazgatósága hívta meg a mathematikai tanszékre helyettes tanárnak; ezen állásában másfél évig működött és Ábel elhalálozása után rendes tanár lett. A Tanáregyesületnek választmányi tagja és hat évig titkárja volt, két évig pedig a Tanáregylet Közlönye szerkesztő-bizottságának tagja; az országos Tanszermúzeum állandó bizottságának kezdettől fogva tagja, utóbb jegyzője; a budapesti tabáni iskolaszéknek 1884-től jegyzője. 1907. nyugalomba vonulása után 1909. júl. 20. meghalt Budapesten.

Czikkeket és könyvismertetéseket írt a. Műegyetemi Lapokba (1876-77.); az Országos Tanáregylet Közlönyébe (1876-tól); a Magyar Tanügybe (1876.); a Külföldbe (1879); a Felvidéki Közlönybe (1879. 34. sz.); a Közoktatásba (1882.); az Összetartásba (I. évf.); a M. Philosophiai Szemlébe (1885.) sat.

Munkái:

1. A confocalis kúpszeletek elmélete. Bölcsészetdoktori értekezés. Bpest, 1875.

2. A tizedes törtek feltalálásának története. Budapest, 1878. (Különny. a Műegyetemi Lapok és Tanáregylet Közlönyéből)

3. Rajzoló geometria. A gymnasiumok számára. Budapest, 1881. Három füzet ábrával (Landau Alajossal. I. 3. kiadás. 1884. 6. k. 1889., 7. k. 1896., II. 3. k. 1885., 4. k. 1889., 5. k. 1889., 6. k. 1896. és 1901. III. 3. k. jav. 1886., 4. k. 1889., 5. k. 1891. Bpest).

4. Menge R. és Wernerburg, F. Antik számvetési feladványok. A gymn. alsóbb osztályai számára. Ford. Budapest. 1882.

5. Szemléltető geometria polgári fiúiskolák számára. Budapest, 1890. Két füzet (2. kiadás. Budapest, 1891.)

Álnevei és jegye Taródy, Circumspector, Klio, W. B.

Szinnyei Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Vasárnapi Ujság 1909. 31. sz. (Nekr.)

Pesti Hirlap 1909. 172. sz., önéletrajzi adatok és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.