Kezdőlap

Zielinski Szilárd,

okl. mérnök, a műszaki tudományok doktora, műegyetemi ny. r. tanár, szül. 1860. máj. 1. Mátészalkán. Tanulmányait a budai reáliskolában s a pesti József műegyetemen végezte: Itt már hallgató korában megbízták a tanársegédi teendők ellátásával, az út- és vasútépitéstani tanszék mellett s e minőségben négy évig működött. 1885-ben állami ösztöndíjjal két évi külföldi tanulmányútra indult. Megfordult Ausztriában, Német-, Franczia-, Angolországban, Svájczban Hollandiában és Belgiumban s főleg a vasútépítést és felszerelést, a vas- és kőhidak építését s a városok vízvezetékeit és csatornarendszerét tanulmányozta. 1886. Eiffel irodájában dolgozott és résztvett az Eiffel-torony tervezési munkálataiban. Külföldről visszatérve, még egy évig volt tanársegéd, azután 1888. a budapesti városi vasút keletkezésekor a társulat szolgálatába lépett s vezette a vasúthálózat tervezését s az első vonatok építését. 1889. elhagyta ezt az állását, s magángyakorlatot kezdett. Akkor alapított mérnöki tervező irodáját ma is bírja és vezeti. 1888. a műegyetem meghívta a vasútépítéstani encyklopaediának a gépészmérnöki szakosztályon való előadására. Előadásait 1891-ig folytatta, mikor nagyarányú elfoglaltsága miatt lemondott erről a megbizatásról. 1897. műegyetemi magántanár lett a helyiérdekű vasutak tervezése és építése cz. tárgykörből. A habilitatiot későbben kiterjesztették a vasvázas beton építőmód előadására is. 1901., mikor a műegyetem megnyerte a doktorrá avatás jogát, elsőnek őt avatták műszaki doktorrá. 1906. kinevezték az út- és vasútépítéstan ny. rendes tanárává. A vasbeton építőmódnak Magyarországon való meghonosítása és propagálása az ő érdeme. Műszaki irodájának működési köre már régóta messze túlterjed az ország határain.

Czikkei: Magy. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye (1886. München város csatornázása. 1887. A 300 méteres Eiffel-torony szerkezetének, erőtani számításának és építésének elvei.) Az I. m. technikus congressus Irataiban (1896. A magánmérnökség. A tervezések és építések határideje.) A II. m. techn. congressus Irataiban (1902. Hozzászólásai a hazai és portland-cementekről s az újabb vasbeton szerkezetekről tartott előadásokhoz.) A hajózó csatornákról a Magyar M. és Ép.- Egylet tárgyalásai cz: könyvben (1902.) megjelent a hajózó csatornákról tartott előadása. Ezenkívül jelentek meg czikkei a Magyarországban s Az Ujságban.

Munkái:

1 .A vágány kapcsolások számító módja. Bpest, 1888 (Kny. a M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből.)

2. Ajánlat az alsó Dunán Ó-Moldova- és Turn-Szeverin közt levő hajózási akadályok elhárításának módszerére. Bpest, 1890. (Kny. a M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből.).

3. A helyiérdekű vasutakról szóló törvények módosítása és kiegészítésére vonatkozó kérdőpontok és javaslatok (Bene Györgygyel és Pulszky Garibaldival együtt) Bpest, 1899. (Kny. a Heti Értesítőből.)

4. A román cementek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése (Zhuk Józseffel együtt.) Bpest, 1901.

5. Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve. Bpest, 1902.

6. A román- és portland-cementek szilárdulása pépben, habarcsban és betonban. Bpest, 1909.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1901., 1902.

Az Est. 1912. 296.

Önéletrajzi adatok.