13512.htm

CÍMSZÓ: Nagykároly

SZÓCIKK: Nagykároly (Garei mari, R), rend. tan. város Szatmár vm. 16,078 lak. A N. i zsidó hitközség egyike a legrégibb hitközségeknek. Valószínűleg 1600 táján alakalt, bár írott emlékek a hitközség levéltárában csak jóval későbbről találhatók. Az első adat 1741-ből való, Károlyi Sándor gróf; szabadságlevele, melyben megengedi a zsidók ittlakását, illetve meghosszabbítja a már régebbi keletű engedélyt. A másik adat Károlyi Antal gróf 1769. kelt adománylevele, melyben évi 150 frt bérért megengedi a kereskedést, szappanfőzést, kóserhús kimérését stb. Az 1770. évi konskripció szerint ekkor, 56 család lakott N.-ban melyeknek több mint a fele már 1720 óta gr. Károlyi Antal telkén lakott. A község évenkint 600 frt-ot fizetett védpénz fejében. Áron Levi volt ez időben a község rabbija. A hitközség 1850-ig hűségesen fizette a Malkegeldet (türelmi adó, (l. Malkegeid) amiről a meglevő nyugták tesznek tanúságot. A hitközség első rabbija Öszterreicher Mayer jámboréletű tudós férfiú volt s 1774. halt meg. Utódjaként unokája következett, akit szintén Öszterreicher Mayernek hívtak. Az ő halála után 1820. Frenkel Ignác lett a rabbi, majd Perls Mayer következett, aki 59 évig volt a hitközség rabbija, Fürth Ferenc, majd Schönfeld Lázár rabbisága után 1926 óta Friedmann Bernát dájan vezeti a hitközség rituális ügyeit. 1850-ben a hitközségre 69,300 forint hadisarcot vetettek ki az osztrákok, majd jelentékeny kényszerkölcsönt kellett fizetnie. A hitközség e súlyos terhek ellenére is szépen fejlődött, úgy, hogy a 60-as években már mintegy 300 család lakott itt. Eleinte kisebb imaházban tartott istentiszteletet a hitközség, de 1870. saját erejéből monumentális, szép templomot építtetett. 1869-ben a hitközség status quo alapra helyezkedett. 1881-ben mintegy hatvan család kivált és külön orthodox hitközséget alapított, amely szépen fejlődött, annyira, hogy jelenleg 1600 a lélekszáma, 400 a tagszáma (l. alább). A status quo anyahitközség 1922. szintén orthodox lett, de azt nem akarja elismerni az orthodox iroda. Ma az a helyzet, hogy két orthodox hitközség van N.-ban, de ezek bizonyos árnyalati különbségek miatt nem egyesülnek egymással. Az anyahitközségnek jesivája nincs, csak egy nagyon régen alapított Talmud Tórája, amelynek jelenleg Reiter Adolf téglagyáros az elnöke. Háromtanerős hatosztályú, elemi iskolája még 1790 előtt létesült. A hitközségnek már 1874 volt az állami törvénynek megfelelő zsidó nemzeti iskolája, mely a nagyváradi tanulmányi kerületbe volt beosztva és Váradi János praeparandiai tanár felügyelete alatt állott. (L. Mánál B., A zsidó tanügy II. József alatt. 39.1.) A N.-i zsidók különösen a bankéletben visznek vezető szerepet. A Kereskedelmi és Iparbankot néhai Kaufmann Márton és Ignác alapították, a Népbank elnöke Moskovits Menyhért. A Városi Takarékpénztár igazgatóságában a hitközség tagjai közül Weisz Lajos hitközségi elnök és Sternberg Géza kórházi igazgató-főorvos foglalnak helyet. Volt még három, zsidók által alapított bank N.-ban, de ezeket más bankok affiliálták. N.-ból a kulturális és gazdasági élet számos kiválósága származik, akiknek negy része jelenleg Budapesten él. Ezek: Pollachek Elemér (l. o.), Blum Ödön (l. o.) néhai Stern Adolf volt katonai főtörzsorvos, Perls Ármin (l. o.) főrabbi, gyomoréi Áldor Lajos karlsbadi főorvos, Kattler Bernát nagyiparos, Fejér László, aki a Tisza- érában miniszterelnökségi államtitkár volt, ennek apja Fejér Márton stb. A hitközség tagjai közül többen létesítettek mintagazdaságokat s Berger Ármin, Berster Miklós, özv. Berger Jenőné Spitz László és Grünfeld Miksa gazdálkodnak nagyobb birtokokon. A hitközség kulturális életének gyűjtőmedencéi a különböző egyletek. Ezek: a Nőegylet, melynek Rosz Samuné az elnöknője, a Talmud Segélyzőegylet, mely Sternberg Zoltán vezetése alatt működik, a Leányegylet, melyet Bródy Sári vezet, a Fehér Ferenc elnöklete alatt álló Aviva-Egylet és a Szandekoosz Egylet, melynek Friedman Bernát dájan a vezetője. A hitközség évi költségvetése 600,000 lei, filantropikus és szociális célokra 75,000 leit költ a hitközség, amely még egy Mandel-Spitz-féle jótékony célú 10,000 leies alapítványt is kezel. A hitközség lélekszáma 1200, a családok száma 300, az adófizetőké 223. Foglalkozás szerint 2 nagykereskedő, 5 gazdálkodó, 4 tanító, 1 katona, 90 kereskedő, 5 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 8 munkás, 7 orvos, 10 magántisztviselő, 20 iparos, 1 mérnök, 2 hírlapíró, 6 magánzó, 18 szabadpályán levő és 25 egyéb. A hitközség 275 tagja vett részt a világháborúban és 31-en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Weisz Lajos elnök, Mózes Samu főgondnok, Blau Ignác, Blau Sándor, Jáger Hermán és Melinda László gondnokok, Weiszberg Gyula elöljáró. Az orthodox hitközség 1881. alakult 40 taggal. Az első elöljárók Freund Ignác, Adler Lipót, Róth Mátyás és Grosz Zsigmond voltak. A hitközség első rabbija Schwartz Jákob Mose volt. Halála után Brach Saul nagy magyari rabbi került a hitközség élére. Utóbbi kassai, rabbi lett és 1926. Teitelbaum Joel ilosvai rabbit választották meg. Schwartz rabbi 1883. jesivát létesített és azt utódai a leghíresebb jesivák egyikévé fejlesztették. A nagytemplomot 1901. építették, Ezenkívül 3 imaháza van a hitközségnek: rabbi Jicchok Choszid, Ec-Chaim és Machzike Tora bész-midrások. A következő intézményeket létesítették: Chevra Kadisa, Talmud Tóra, fiú és leány elemi iskola, Koma Egylet, Nőegylet, Ec-Chaim és Ősze Cheszed Egyletek. Az elemi iskolák vezetői: Nagy József és Vajdáné L. Jolán. A Nőegylet élén Schwartz Hermanné és Gelisz Jakabné állnak. A világháborúban a hitközség tagjai közül 8-an estek el a harctéren. A hitközség anyakönyvi területéhez tartoznak Vezend, Iriny, Portelek, Dengeleg, Érendréd, Kistnajtóny, Dornahida, Gencs és Csomaköz községek. Mai vezetősége: Teitelbaum Joel főrabbi, Spiegel Mór elnök, Weinberger Sámuel alelnök és Eismann Jakab pénztárnok.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3512. címszó a lexikon => 629. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13512.htm

CÍMSZÓ: Nagykároly

SZÓCIKK: Nagykároly Garei mari, R , rend. tan. város Szatmár vm. 16,078 lak. A N. i zsidó hitközség egyike a legrégibb hitközségeknek. Valószínűleg 1600 táján alakalt, bár írott emlékek a hitközség levéltárában csak jóval későbbről találhatók. Az első adat 1741-ből való, Károlyi Sándor gróf; szabadságlevele, melyben megengedi a zsidók ittlakását, illetve meghosszabbítja a már régebbi keletű engedélyt. A másik adat Károlyi Antal gróf 1769. kelt adománylevele, melyben évi 150 frt bérért megengedi a kereskedést, szappanfőzést, kóserhús kimérését stb. Az 1770. évi konskripció szerint ekkor, 56 család lakott N.-ban melyeknek több mint a fele már 1720 óta gr. Károlyi Antal telkén lakott. A község évenkint 600 frt-ot fizetett védpénz fejében. Áron Levi volt ez időben a község rabbija. A hitközség 1850-ig hűségesen fizette a Malkegeldet türelmi adó, l. Malkegeid amiről a meglevő nyugták tesznek tanúságot. A hitközség első rabbija Öszterreicher Mayer jámboréletű tudós férfiú volt s 1774. halt meg. Utódjaként unokája következett, akit szintén Öszterreicher Mayernek hívtak. Az ő halála után 1820. Frenkel Ignác lett a rabbi, majd Perls Mayer következett, aki 59 évig volt a hitközség rabbija, Fürth Ferenc, majd Schönfeld Lázár rabbisága után 1926 óta Friedmann Bernát dájan vezeti a hitközség rituális ügyeit. 1850-ben a hitközségre 69,300 forint hadisarcot vetettek ki az osztrákok, majd jelentékeny kényszerkölcsönt kellett fizetnie. A hitközség e súlyos terhek ellenére is szépen fejlődött, úgy, hogy a 60-as években már mintegy 300 család lakott itt. Eleinte kisebb imaházban tartott istentiszteletet a hitközség, de 1870. saját erejéből monumentális, szép templomot építtetett. 1869-ben a hitközség status quo alapra helyezkedett. 1881-ben mintegy hatvan család kivált és külön orthodox hitközséget alapított, amely szépen fejlődött, annyira, hogy jelenleg 1600 a lélekszáma, 400 a tagszáma l. alább . A status quo anyahitközség 1922. szintén orthodox lett, de azt nem akarja elismerni az orthodox iroda. Ma az a helyzet, hogy két orthodox hitközség van N.-ban, de ezek bizonyos árnyalati különbségek miatt nem egyesülnek egymással. Az anyahitközségnek jesivája nincs, csak egy nagyon régen alapított Talmud Tórája, amelynek jelenleg Reiter Adolf téglagyáros az elnöke. Háromtanerős hatosztályú, elemi iskolája még 1790 előtt létesült. A hitközségnek már 1874 volt az állami törvénynek megfelelő zsidó nemzeti iskolája, mely a nagyváradi tanulmányi kerületbe volt beosztva és Váradi János praeparandiai tanár felügyelete alatt állott. L. Mánál B., A zsidó tanügy II. József alatt. 39.1. A N.-i zsidók különösen a bankéletben visznek vezető szerepet. A Kereskedelmi és Iparbankot néhai Kaufmann Márton és Ignác alapították, a Népbank elnöke Moskovits Menyhért. A Városi Takarékpénztár igazgatóságában a hitközség tagjai közül Weisz Lajos hitközségi elnök és Sternberg Géza kórházi igazgató-főorvos foglalnak helyet. Volt még három, zsidók által alapított bank N.-ban, de ezeket más bankok affiliálták. N.-ból a kulturális és gazdasági élet számos kiválósága származik, akiknek negy része jelenleg Budapesten él. Ezek: Pollachek Elemér l. o. , Blum Ödön l. o. néhai Stern Adolf volt katonai főtörzsorvos, Perls Ármin l. o. főrabbi, gyomoréi Áldor Lajos karlsbadi főorvos, Kattler Bernát nagyiparos, Fejér László, aki a Tisza- érában miniszterelnökségi államtitkár volt, ennek apja Fejér Márton stb. A hitközség tagjai közül többen létesítettek mintagazdaságokat s Berger Ármin, Berster Miklós, özv. Berger Jenőné Spitz László és Grünfeld Miksa gazdálkodnak nagyobb birtokokon. A hitközség kulturális életének gyűjtőmedencéi a különböző egyletek. Ezek: a Nőegylet, melynek Rosz Samuné az elnöknője, a Talmud Segélyzőegylet, mely Sternberg Zoltán vezetése alatt működik, a Leányegylet, melyet Bródy Sári vezet, a Fehér Ferenc elnöklete alatt álló Aviva-Egylet és a Szandekoosz Egylet, melynek Friedman Bernát dájan a vezetője. A hitközség évi költségvetése 600,000 lei, filantropikus és szociális célokra 75,000 leit költ a hitközség, amely még egy Mandel-Spitz-féle jótékony célú 10,000 leies alapítványt is kezel. A hitközség lélekszáma 1200, a családok száma 300, az adófizetőké 223. Foglalkozás szerint 2 nagykereskedő, 5 gazdálkodó, 4 tanító, 1 katona, 90 kereskedő, 5 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 8 munkás, 7 orvos, 10 magántisztviselő, 20 iparos, 1 mérnök, 2 hírlapíró, 6 magánzó, 18 szabadpályán levő és 25 egyéb. A hitközség 275 tagja vett részt a világháborúban és 31-en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Weisz Lajos elnök, Mózes Samu főgondnok, Blau Ignác, Blau Sándor, Jáger Hermán és Melinda László gondnokok, Weiszberg Gyula elöljáró. Az orthodox hitközség 1881. alakult 40 taggal. Az első elöljárók Freund Ignác, Adler Lipót, Róth Mátyás és Grosz Zsigmond voltak. A hitközség első rabbija Schwartz Jákob Mose volt. Halála után Brach Saul nagy magyari rabbi került a hitközség élére. Utóbbi kassai, rabbi lett és 1926. Teitelbaum Joel ilosvai rabbit választották meg. Schwartz rabbi 1883. jesivát létesített és azt utódai a leghíresebb jesivák egyikévé fejlesztették. A nagytemplomot 1901. építették, Ezenkívül 3 imaháza van a hitközségnek: rabbi Jicchok Choszid, Ec-Chaim és Machzike Tora bész-midrások. A következő intézményeket létesítették: Chevra Kadisa, Talmud Tóra, fiú és leány elemi iskola, Koma Egylet, Nőegylet, Ec-Chaim és Ősze Cheszed Egyletek. Az elemi iskolák vezetői: Nagy József és Vajdáné L. Jolán. A Nőegylet élén Schwartz Hermanné és Gelisz Jakabné állnak. A világháborúban a hitközség tagjai közül 8-an estek el a harctéren. A hitközség anyakönyvi területéhez tartoznak Vezend, Iriny, Portelek, Dengeleg, Érendréd, Kistnajtóny, Dornahida, Gencs és Csomaköz községek. Mai vezetősége: Teitelbaum Joel főrabbi, Spiegel Mór elnök, Weinberger Sámuel alelnök és Eismann Jakab pénztárnok.

13512.ht

CÍMSZÓ Nagykárol

SZÓCIKK Nagykárol Gare mari rend tan váro Szatmá vm 16,07 lak N zsid hitközsé egyik legrégib hitközségeknek Valószínűle 160 tájá alakalt bá írot emléke hitközsé levéltárába csa jóva későbbrő találhatók A els ada 1741-bő való Károly Sándo gróf szabadságlevele melybe megenged zsidó ittlakását illetv meghosszabbítj má régebb kelet engedélyt mási ada Károly Anta gró 1769 kel adománylevele melybe év 15 fr bérér megenged kereskedést szappanfőzést kóserhú kimérésé stb A 1770 év konskripci szerin ekkor 5 csalá lakot N.-ba melyekne töb min fel má 172 ót gr Károly Anta telké lakott közsé évenkin 60 frt-o fizetet védpén fejében Áro Lev vol e időbe közsé rabbija hitközsé 1850-i hűségese fizett Malkegelde türelm adó l Malkegei amirő meglev nyugtá teszne tanúságot hitközsé els rabbij Öszterreiche Maye jámborélet tudó férfi vol 1774 hal meg Utódjakén unokáj következett aki szinté Öszterreiche Mayerne hívtak A halál utá 1820 Frenke Igná let rabbi maj Perl Maye következett ak 5 évi vol hitközsé rabbija Fürt Ferenc maj Schönfel Lázá rabbiság utá 192 ót Friedman Berná dája vezet hitközsé rituáli ügyeit 1850-be hitközségr 69,30 forin hadisarco vetette k a osztrákok maj jelentéken kényszerkölcsön kellet fizetnie hitközsé súlyo terhe ellenér i szépe fejlődött úgy hog 60-a évekbe má minteg 30 csalá lakot itt Eleint kiseb imaházba tartot istentisztelete hitközség d 1870 sajá erejébő monumentális szé templomo építtetett 1869-be hitközsé statu qu alapr helyezkedett 1881-be minteg hatva csalá kivál é külö orthodo hitközsége alapított amel szépe fejlődött annyira hog jelenle 160 lélekszáma 40 tagszám l aláb statu qu anyahitközsé 1922 szinté orthodo lett d az ne akarj elismern a orthodo iroda M a helyzet hog ké orthodo hitközsé va N.-ban d eze bizonyo árnyalat különbsége miat ne egyesülne egymással A anyahitközségne jesiváj nincs csa eg nagyo rége alapítot Talmu Tórája amelyne jelenle Reite Adol téglagyáro a elnöke Háromtanerő hatosztályú elem iskoláj mé 179 előt létesült hitközségne má 187 vol a állam törvényne megfelel zsid nemzet iskolája mel nagyvárad tanulmány kerületb vol beosztv é Várad Jáno praeparandia taná felügyelet alat állott L Máná B. zsid tanüg II Józse alatt 39.1 N.- zsidó különöse bankéletbe viszne vezet szerepet Kereskedelm é Iparbanko néha Kaufman Márto é Igná alapították Népban elnök Moskovit Menyhért Város Takarékpénztá igazgatóságába hitközsé tagja közü Weis Lajo hitközség elnö é Sternber Géz kórház igazgató-főorvo foglalna helyet Vol mé három zsidó álta alapítot ban N.-ban d ezeke má banko affiliálták N.-bó kulturáli é gazdaság éle számo kiválóság származik akikne neg rész jelenle Budapeste él Ezek Pollache Elemé l o Blu Ödö l o néha Ster Adol vol katona főtörzsorvos Perl Ármi l o főrabbi gyomoré Áldo Lajo karlsbad főorvos Kattle Berná nagyiparos Fejé László ak Tisza érába miniszterelnökség államtitká volt enne apj Fejé Márto stb hitközsé tagja közü többe létesítette mintagazdaságoka Berge Ármin Berste Miklós özv Berge Jenőn Spit Lászl é Grünfel Miks gazdálkodna nagyob birtokokon hitközsé kulturáli életéne gyűjtőmedencé különböz egyletek Ezek Nőegylet melyne Ros Samun a elnöknője Talmu Segélyzőegylet mel Sternber Zoltá vezetés alat működik Leányegylet melye Bród Sár vezet Fehé Feren elnöklet alat áll Aviva-Egyle é Szandekoos Egylet melyne Friedma Berná dája vezetője hitközsé év költségvetés 600,00 lei filantropiku é szociáli célokr 75,00 lei köl hitközség amel mé eg Mandel-Spitz-fél jótékon cél 10,00 leie alapítvány i kezel hitközsé lélekszám 1200 családo szám 300 a adófizetők 223 Foglalkozá szerin nagykereskedő gazdálkodó tanító katona 9 kereskedő ügyvéd köztisztviselő munkás orvos 1 magántisztviselő 2 iparos mérnök hírlapíró magánzó 1 szabadpályá lev é 2 egyéb hitközsé 27 tagj vet rész világháborúba é 31-e halta hős halált hitközsé ma vezetősége Weis Lajo elnök Móze Sam főgondnok Bla Ignác Bla Sándor Jáge Hermá é Melind Lászl gondnokok Weiszber Gyul elöljáró A orthodo hitközsé 1881 alakul 4 taggal A els elöljáró Freun Ignác Adle Lipót Rót Mátyá é Gros Zsigmon voltak hitközsé els rabbij Schwart Jáko Mos volt Halál utá Brac Sau nag magyar rabb kerül hitközsé élére Utóbb kassai rabb let é 1926 Teitelbau Joe ilosva rabbi választottá meg Schwart rabb 1883 jesivá létesítet é az utóda leghíreseb jesivá egyikév fejlesztették nagytemplomo 1901 építették Ezenkívü imaház va hitközségnek rabb Jiccho Choszid Ec-Chai é Machzik Tor bész-midrások következ intézményeke létesítették Chevr Kadisa Talmu Tóra fi é leán elem iskola Kom Egylet Nőegylet Ec-Chai é Ősz Chesze Egyletek A elem iskolá vezetői Nag Józse é Vajdán L Jolán Nőegyle élé Schwart Hermann é Gelis Jakabn állnak világháborúba hitközsé tagja közü 8-a este e harctéren hitközsé anyakönyv területéhe tartozna Vezend Iriny Portelek Dengeleg Érendréd Kistnajtóny Dornahida Genc é Csomakö községek Ma vezetősége Teitelbau Joe főrabbi Spiege Mó elnök Weinberge Sámue alelnö é Eisman Jaka pénztárnok

13512.h

CÍMSZ Nagykáro

SZÓCIK Nagykáro Gar mar ren ta vár Szatm v 16,0 la zsi hitközs egyi legrégi hitközségekne Valószínűl 16 táj alakal b íro emlék hitközs levéltáráb cs jóv későbbr található el ad 1741-b val Károl Sánd gró szabadságlevel melyb megenge zsid ittlakásá illet meghosszabbít m régeb kele engedély más ad Károl Ant gr 176 ke adománylevel melyb é 1 f béré megenge kereskedés szappanfőzés kóserh kimérés st 177 é konskripc szeri ekko csal lako N.-b melyekn tö mi fe m 17 ó g Károl Ant telk lakot közs évenki 6 frt- fizete védpé fejébe Ár Le vo időb közs rabbij hitközs 1850- hűséges fizet Malkegeld türel ad Malkege amir megle nyugt teszn tanúságo hitközs el rabbi Öszterreich May jámboréle tud férf vo 177 ha me Utódjaké unoká következet ak szint Öszterreich Mayern hívta halá ut 182 Frenk Ign le rabb ma Per May következet a év vo hitközs rabbij Für Feren ma Schönfe Láz rabbisá ut 19 ó Friedma Bern dáj veze hitközs rituál ügyei 1850-b hitközség 69,3 fori hadisarc vetett osztráko ma jelentéke kényszerkölcsö kelle fizetni hitközs súly terh ellené szép fejlődöt úg ho 60- évekb m minte 3 csal lako it Elein kise imaházb tarto istentisztelet hitközsé 187 saj erejéb monumentáli sz templom építtetet 1869-b hitközs stat q alap helyezkedet 1881-b minte hatv csal kivá kül orthod hitközség alapítot ame szép fejlődöt annyir ho jelenl 16 lélekszám 4 tagszá alá stat q anyahitközs 192 szint orthod let a n akar elismer orthod irod helyze ho k orthod hitközs v N.-ba ez bizony árnyala különbség mia n egyesüln egymássa anyahitközségn jesivá ninc cs e nagy rég alapíto Talm Tóráj amelyn jelenl Reit Ado téglagyár elnök Háromtaner hatosztály ele iskolá m 17 elő létesül hitközségn m 18 vo álla törvényn megfele zsi nemze iskoláj me nagyvára tanulmán kerület vo beoszt Vára Ján praeparandi tan felügyele ala állot Mán B zsi tanü I Józs alat 39. N. zsid különös bankéletb viszn veze szerepe Kereskedel Iparbank néh Kaufma Márt Ign alapítottá Népba elnö Moskovi Menyhér Váro Takarékpénzt igazgatóságáb hitközs tagj köz Wei Laj hitközsé eln Sternbe Gé kórhá igazgató-főorv foglaln helye Vo m háro zsid ált alapíto ba N.-ba ezek m bank affiliáltá N.-b kulturál gazdasá él szám kiválósá származi akikn ne rés jelenl Budapest é Eze Pollach Elem Bl Öd néh Ste Ado vo katon főtörzsorvo Per Árm főrabb gyomor Áld Laj karlsba főorvo Kattl Bern nagyiparo Fej Lászl a Tisz éráb miniszterelnöksé államtitk vol enn ap Fej Márt st hitközs tagj köz több létesített mintagazdaságok Berg Ármi Berst Mikló öz Berg Jenő Spi Lász Grünfe Mik gazdálkodn nagyo birtokoko hitközs kulturál életén gyűjtőmedenc különbö egylete Eze Nőegyle melyn Ro Samu elnöknőj Talm Segélyzőegyle me Sternbe Zolt vezeté ala működi Leányegyle mely Bró Sá veze Feh Fere elnökle ala ál Aviva-Egyl Szandekoo Egyle melyn Friedm Bern dáj vezetőj hitközs é költségveté 600,0 le filantropik szociál célok 75,0 le kö hitközsé ame m e Mandel-Spitz-fé jótéko cé 10,0 lei alapítván keze hitközs lélekszá 120 család szá 30 adófizető 22 Foglalkoz szeri nagykeresked gazdálkod tanít katon keresked ügyvé köztisztvisel munká orvo magántisztvisel iparo mérnö hírlapír magánz szabadpály le egyé hitközs 2 tag ve rés világháborúb 31- halt hő halál hitközs m vezetőség Wei Laj elnö Móz Sa főgondno Bl Igná Bl Sándo Jág Herm Melin Lász gondnoko Weiszbe Gyu elöljár orthod hitközs 188 alaku tagga el elöljár Freu Igná Adl Lipó Ró Máty Gro Zsigmo volta hitközs el rabbi Schwar Ják Mo vol Halá ut Bra Sa na magya rab kerü hitközs élér Utób kassa rab le 192 Teitelba Jo ilosv rabb választott me Schwar rab 188 jesiv létesíte a utód leghírese jesiv egyiké fejlesztetté nagytemplom 190 építetté Ezenkív imahá v hitközségne rab Jicch Choszi Ec-Cha Machzi To bész-midráso követke intézmények létesítetté Chev Kadis Talm Tór f leá ele iskol Ko Egyle Nőegyle Ec-Cha Ős Chesz Egylete ele iskol vezető Na Józs Vajdá Jolá Nőegyl él Schwar Herman Geli Jakab állna világháborúb hitközs tagj köz 8- est harctére hitközs anyaköny területéh tartozn Vezen Irin Portele Dengele Érendré Kistnajtón Dornahid Gen Csomak községe M vezetőség Teitelba Jo főrabb Spieg M elnö Weinberg Sámu aleln Eisma Jak pénztárno

13512.

CÍMS Nagykár

SZÓCI Nagykár Ga ma re t vá Szat 16, l zs hitköz egy legrég hitközségekn Valószínű 1 tá alaka ír emlé hitköz levéltárá c jó később találhat e a 1741- va Káro Sán gr szabadságleve mely megeng zsi ittlakás ille meghosszabbí rége kel engedél má a Káro An g 17 k adományleve mely bér megeng kereskedé szappanfőzé kóser kiméré s 17 konskrip szer ekk csa lak N.- melyek t m f 1 Káro An tel lako köz évenk frt fizet védp fejéb Á L v idő köz rabbi hitköz 1850 hűsége fize Malkegel türe a Malkeg ami megl nyug tesz tanúság hitköz e rabb Öszterreic Ma jámborél tu fér v 17 h m Utódjak unok következe a szin Öszterreic Mayer hívt hal u 18 Fren Ig l rab m Pe Ma következe é v hitköz rabbi Fü Fere m Schönf Lá rabbis u 1 Friedm Ber dá vez hitköz rituá ügye 1850- hitközsé 69, for hadisar vetet osztrák m jelenték kényszerkölcs kell fizetn hitköz súl ter ellen szé fejlődö ú h 60 évek mint csa lak i Elei kis imaház tart istentisztele hitközs 18 sa erejé monumentál s templo építtete 1869- hitköz sta ala helyezkede 1881- mint hat csa kiv kü ortho hitközsé alapíto am szé fejlődö annyi h jelen 1 lélekszá tagsz al sta anyahitköz 19 szin ortho le aka elisme ortho iro helyz h ortho hitköz N.-b e bizon árnyal különbsé mi egyesül egymáss anyahitközség jesiv nin c nag ré alapít Tal Tórá amely jelen Rei Ad téglagyá elnö Háromtane hatosztál el iskol 1 el létesü hitközség 1 v áll törvény megfel zs nemz iskolá m nagyvár tanulmá kerüle v beosz Vár Já praeparand ta felügyel al állo Má zs tan Józ ala 39 N zsi különö bankélet visz vez szerep Kereskede Iparban né Kaufm Már Ig alapított Népb eln Moskov Menyhé Vár Takarékpénz igazgatóságá hitköz tag kö We La hitközs el Sternb G kórh igazgató-főor foglal hely V hár zsi ál alapít b N.-b eze ban affiliált N.- kulturá gazdas é szá kiválós származ akik n ré jelen Budapes Ez Pollac Ele B Ö né St Ad v kato főtörzsorv Pe Ár főrab gyomo Ál La karlsb főorv Katt Ber nagyipar Fe Lász Tis érá miniszterelnöks államtit vo en a Fe Már s hitköz tag kö töb létesítet mintagazdaságo Ber Árm Bers Mikl ö Ber Jen Sp Lás Grünf Mi gazdálkod nagy birtokok hitköz kulturá életé gyűjtőmeden különb egylet Ez Nőegyl mely R Sam elnöknő Tal Segélyzőegyl m Sternb Zol vezet al működ Leányegyl mel Br S vez Fe Fer elnökl al á Aviva-Egy Szandeko Egyl mely Fried Ber dá vezető hitköz költségvet 600, l filantropi szociá célo 75, l k hitközs am Mandel-Spitz-f jóték c 10, le alapítvá kez hitköz léleksz 12 csalá sz 3 adófizet 2 Foglalko szer nagykereske gazdálko taní kato kereske ügyv köztisztvise munk orv magántisztvise ipar mérn hírlapí magán szabadpál l egy hitköz ta v ré világháború 31 hal h halá hitköz vezetősé We La eln Mó S főgondn B Ign B Sánd Já Her Meli Lás gondnok Weiszb Gy elöljá ortho hitköz 18 alak tagg e elöljá Fre Ign Ad Lip R Mát Gr Zsigm volt hitköz e rabb Schwa Já M vo Hal u Br S n magy ra ker hitköz élé Utó kass ra l 19 Teitelb J ilos rab választot m Schwa ra 18 jesi létesít utó leghíres jesi egyik fejlesztett nagytemplo 19 épített Ezenkí imah hitközségn ra Jicc Chosz Ec-Ch Machz T bész-midrás követk intézménye létesített Che Kadi Tal Tó le el isko K Egyl Nőegyl Ec-Ch Ő Ches Egylet el isko vezet N Józ Vajd Jol Nőegy é Schwa Herma Gel Jaka álln világháború hitköz tag kö 8 es harctér hitköz anyakön területé tartoz Veze Iri Portel Dengel Érendr Kistnajtó Dornahi Ge Csoma község vezetősé Teitelb J főrab Spie eln Weinber Sám alel Eism Ja pénztárn

13512

CÍM Nagyká

SZÓC Nagyká G m r v Sza 16 z hitkö eg legré hitközségek Valószín t alak í eml hitkö levéltár j későb találha 1741 v Kár Sá g szabadságlev mel megen zs ittlaká ill meghosszabb rég ke engedé m Kár A 1 adománylev mel bé megen keresked szappanfőz kóse kimér 1 konskri sze ek cs la N. melye Kár A te lak kö éven fr fize véd fejé id kö rabb hitkö 185 hűség fiz Malkege tür Malke am meg nyu tes tanúsá hitkö rab Öszterrei M jámboré t fé 1 Utódja uno következ szi Öszterrei Maye hív ha 1 Fre I ra P M következ hitkö rabb F Fer Schön L rabbi Fried Be d ve hitkö ritu ügy 1850 hitközs 69 fo hadisa vete osztrá jelenté kényszerkölc kel fizet hitkö sú te elle sz fejlőd 6 éve min cs la Ele ki imahá tar istentisztel hitköz 1 s erej monumentá templ építtet 1869 hitkö st al helyezked 1881 min ha cs ki k orth hitközs alapít a sz fejlőd anny jele léleksz tags a st anyahitkö 1 szi orth l ak elism orth ir hely orth hitkö N.- bizo árnya különbs m egyesü egymás anyahitközsé jesi ni na r alapí Ta Tór amel jele Re A téglagy eln Háromtan hatosztá e isko e létes hitközsé ál törvén megfe z nem iskol nagyvá tanulm kerül beos Vá J praeparan t felügye a áll M z ta Jó al 3 zs külön bankéle vis ve szere Keresked Iparba n Kauf Má I alapítot Nép el Mosko Menyh Vá Takarékpén igazgatóság hitkö ta k W L hitköz e Stern kór igazgató-főo fogla hel há zs á alapí N.- ez ba affiliál N. kultur gazda sz kiváló szárma aki r jele Budape E Polla El n S A kat főtörzsor P Á főra gyom Á L karls főor Kat Be nagyipa F Lás Ti ér miniszterelnök államti v e F Má hitkö ta k tö létesíte mintagazdaság Be Ár Ber Mik Be Je S Lá Grün M gazdálko nag birtoko hitkö kultur élet gyűjtőmede külön egyle E Nőegy mel Sa elnökn Ta Segélyzőegy Stern Zo veze a műkö Leányegy me B ve F Fe elnök a Aviva-Eg Szandek Egy mel Frie Be d vezet hitkö költségve 600 filantrop szoci cél 75 hitköz a Mandel-Spitz- jóté 10 l alapítv ke hitkö léleks 1 csal s adófize Foglalk sze nagykeresk gazdálk tan kat keresk ügy köztisztvis mun or magántisztvis ipa mér hírlap magá szabadpá eg hitkö t r világhábor 3 ha hal hitkö vezetős W L el M főgond Ig Sán J He Mel Lá gondno Weisz G elölj orth hitkö 1 ala tag elölj Fr Ig A Li Má G Zsig vol hitkö rab Schw J v Ha B mag r ke hitkö él Ut kas r 1 Teitel ilo ra választo Schw r 1 jes létesí ut leghíre jes egyi fejlesztet nagytempl 1 építet Ezenk ima hitközség r Jic Chos Ec-C Mach bész-midrá követ intézmény létesítet Ch Kad Ta T l e isk Egy Nőegy Ec-C Che Egyle e isk veze Jó Vaj Jo Nőeg Schw Herm Ge Jak áll világhábor hitkö ta k e harcté hitkö anyakö terület tarto Vez Ir Porte Denge Érend Kistnajt Dornah G Csom közsé vezetős Teitel főra Spi el Weinbe Sá ale Eis J pénztár

1351

CÍ Nagyk

SZÓ Nagyk Sz 1 hitk e legr hitközsége Valószí ala em hitk levéltá késő találh 174 Ká S szabadságle me mege z ittlak il meghosszab ré k enged Ká adományle me b mege kereske szappanfő kós kimé konskr sz e c l N mely Ká t la k éve f fiz vé fej i k rab hitk 18 hűsé fi Malkeg tü Malk a me ny te tanús hitk ra Öszterre jámbor f Utódj un követke sz Öszterre May hí h Fr r követke hitk rab Fe Schö rabb Frie B v hitk rit üg 185 hitköz 6 f hadis vet osztr jelent kényszerköl ke fize hitk s t ell s fejlő év mi c l El k imah ta istentiszte hitkö ere monument temp építte 186 hitk s a helyezke 188 mi h c k ort hitköz alapí s fejlő ann jel léleks tag s anyahitk sz ort a elis ort i hel ort hitk N. biz árny különb egyes egymá anyahitközs jes n n alap T Tó ame jel R téglag el Háromta hatoszt isk léte hitközs á törvé megf ne isko nagyv tanul kerü beo V praepara felügy ál t J a z külö bankél vi v szer Kereske Iparb Kau M alapíto Né e Mosk Meny V Takarékpé igazgatósá hitk t hitkö Ster kó igazgató-fő fogl he h z alap N. e b affiliá N kultu gazd s kivál szárm ak jel Budap Poll E ka főtörzso főr gyo karl főo Ka B nagyip Lá T é miniszterelnö államt M hitk t t létesít mintagazdasá B Á Be Mi B J L Grü gazdálk na birtok hitk kultu éle gyűjtőmed külö egyl Nőeg me S elnök T Segélyzőeg Ster Z vez műk Leányeg m v F elnö Aviva-E Szande Eg me Fri B veze hitk költségv 60 filantro szoc cé 7 hitkö Mandel-Spitz jót 1 alapít k hitk lélek csa adófiz Foglal sz nagykeres gazdál ta ka keres üg köztisztvi mu o magántisztvi ip mé hírla mag szabadp e hitk világhábo h ha hitk vezető e főgon I Sá H Me L gondn Weis elöl ort hitk al ta elöl F I L M Zsi vo hitk ra Sch H ma k hitk é U ka Teite il r választ Sch je létes u leghír je egy fejleszte nagytemp építe Ezen im hitközsé Ji Cho Ec- Mac bész-midr köve intézmén létesíte C Ka T is Eg Nőeg Ec- Ch Egyl is vez J Va J Nőe Sch Her G Ja ál világhábo hitk t harct hitk anyak terüle tart Ve I Port Deng Éren Kistnaj Dorna Cso közs vezető Teite főr Sp e Weinb S al Ei pénztá