Az opera varázslója

Díszlettervek Oláh Gusztáv életművéből

 


Oláh Gusztáv operaházi íróasztalánál. Várkonyi László felvétele, 1950-es évekOláh Gusztáv (1901–1956) rendező, díszlet- és jelmeztervező a magyar színpadművészet egyik legjelentősebb alakja. Személyi és tervezői hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. A virtuális kiállítás ebből az anyagból mutat be válogatást: a közel kétezer tervből 180-at. Oláh Gusztáv pályája a legszorosabban az Operaházhoz kötődik: harmincöt évet töltött el az intézményben, de számos prózai színházban is működött, a legtöbbször a Nemzeti Színházban és a Kamaraszínházában. Jelen kiállítás az operaházi munkáit mutatja be az operák és balettek zeneszerzői szerinti bontásban, illetve időrendben. Az Előadások menüpont alatt Oláh Gusztáv munkásságának egy-egy kiemelkedő állomását lehet megtekinteni egyes operaházi előadások részletesebb bemutatásán keresztül. A művész pályájára vonatkozó írások válogatott jegyzékét tartalmazza az Irodalom menüpont. Az Írások Oláh Gusztávról menü alatt ezekből háromnak a teljes szövegét is közöljük.


Rövid életrajz:

Oláh Gusztáv 1901. augusztus 20-án, Budapesten született. Építészmérnöki és zeneakadémiai tanulmányok után 1921-ben került az Operaházba Kéméndy Jenő mellé szcenikusnak. 1930–1956 között szcenikai főfelügyelő és főtervező, 1936-tól 1941-ig főrendező, majd 1941–1956 között vezető főrendező volt. Hevesi Sándor hívására a Nemzeti Színháznak is tervezett. 1927-ben az állami színházak szcenikai főfelügyelője lett. Rendezett vidéken, Szegeden, Kassán, Kolozsvárott. A Szegedi Szabadtéri Játékok és a tatai játékok létrehozásában aktív szerepet vállalt. Nagy figyelmet keltettek külföldi rendezései, tervezései Firenzében, Veronában, Milánóban, Stockholmban, Münchenben. Tanított az Iparművészeti Főiskolán és a Zeneakadémián. 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat, 1952-ben kiváló művész kitüntetést kapott. Utolsó tervezői munkája Muszorgszkij Hovanscsina című operája volt a Bayerische Staatsoperben, Münchenben. Itt hunyt el 1956. december 19-én.

 

Tartalom