1

Pest, 1848. október 28.

Édes jó Lizám!*

Második leveledet ma nagy örömmel vettem, és most már pontosabban közölhetem veled terveimet. Alighogy ide értem, azt hallom, hogy Christian+* ezredének egy zászlóaljával bevonult Temesvárra, és ott teljesen végrehajtja az október 3-i szerencsétlen manifesztumot*, minthogy meglehetősen uralkodik a vár parancsnokán*. Elképzelheted azt az elkeseredést, mely ellene itt uralkodik, természetes, hogy az ország árulóihoz számítják. Ily viszonyok közt lehetetlen volt ezredemhez* mennem. Ezért kihallgatást kértem Mészárostól, és ő igen előzékenyen fogadott. Előadtam neki, hogy Magyarországon birtokos vagyok, és ezt az országot kell hazámnak tekintenem. Ezért nem akarnék oly ezredbe lépni, mely nem engedelmeskedik a magyar hadügyminiszter parancsának, és arra kérem, osszon be a rácokkal és szerbekkel szemben álló hadsereghez. Barátságos biztatása következtében tegnap már írásban is benyújtottam folyamodásomat, eredményét legkésőbb holnapután megtudom. Valószínűleg futárként megyek le. Leutazásom napján még majd megírom. Mészáros+ nagyon udvariasan azt mondta: kétszeresen örül ajánlatomnak, mert én ismét jóváteszem, amit nevünk Christian+ viselkedése által veszített Magyarországon jó hangzásából. De még őt is menti annyiban, hogy a fölülről jövő alattomos parancsok lehetővé tették az ilyen eljárást.

Becse* felől a biztos hírek így hangzanak: A rácok Lebonc felől támadtak reggel hat órakor, és Becsét a szőlők felől ágyúkkal lőtték. Becsén az őrséggel együtt csak 750 fegyverforgató férfi volt, mert a becsei és frányovai rácok jeles testvéreikhez csatlakoztak. Esterházy Sándor+, ki éppen Poldival* volt, azonnal Óbecsére sietett, melyet szintén megtámadtak, hogy a figyelmet elvonják Törökbecsétől, és megakadályozzák, hogy oda értesítést küldjenek. Esterházyt csaknem elfogták a frányovaiak. Ezalatt a becsei polgárok és csapatok hősiesen védekeztek, de mégis föl kellett adni a város külső részét, hogy a belváros torlaszai mögött központosulhassanak. Így aztán délután kettőig tartott a harc, amikor megjött az erősítés Óbecséről, és a rácok megszaladtak. Sokat lekaszaboltak a huszárok (kik egyáltalán kitűnően harcoltak, szintúgy a Mihály ezred* katonái is) és elvették az elrabolt marhát. Poldi könnyű sebet kapott a lábán, Majwald+, ki igen jól viselkedett, a karján, Kirschner+ őrnagy egy lövést arcába; kivágatta a golyót, és visszasietett a csatába. A mi részünkről csak öten estek el, de sok volt a sebesült. Borzasztó volt azonban a küzdelem után a magyarok dühe, melyet különben a becsei rácok áruló magaviselete ment. Órákra megszűnt az engedelmesség minden köteléke, és iszonyatos öldöklést vittek véghez. Poldi kétszázötven-háromszázra teszi a megöltek számát. Szörnyű. Ez igazi irtóháború. Esterházy közbenjárására most jelentékeny erősítést küldenek, újjászervezik a népfölkelést, de aligha lehet már meggátolni, hogy ezek nagy kegyetlenségeket ne kövessenek el. Kikinda legnagyobb része a lángok martaléka lett, Mokrin is kiégett. A szép Bánság már most pusztaság. Gabonánk már ki volt nyomtatva, de szalmánk mind odaégett.

Ezzel, remélem, te és a gyermekek legalább a legsúlyosabb időn átestetek. Nekem teljesen elegendő lesz a fizetésem. Erdélyben borzasztó lázadás tört ki az oláhok közt, s a szegény üldözött Magyarországot mindenfelől hajszolják, de oly erőt s bátorságot fejt ki, mely valóban dicséretre méltó. Perczel+ Nugent+-t megverte, s 700 foglyot ejtett. Muraközt megszállották a magyarok. Philippovichot+ és Rothot+ haditörvényszék elé állítják. Az előbbivel, ki a bán* közvetlen parancsa alatt állott, bizonyára majd úgy bánnak, mint hadifogollyal, de a másik Hrabovszky+ alatt állott, midőn ő volt a péterváradi főhadparancsnok (kitűzte a magyar zászlót), s fölmondta neki az engedelmességet; ez mindenesetre lényegesen rosszabbá teheti helyzetét.

Helénnel és madame Mére-rel* beszéltem, az utóbbi engem még mindig az ő kedves jó Leiningenjének nevez. Élj boldogul, én kedves jó angyalom, s tartsd meg vidám, erős bátorságodat, hisz őrködik fölöttünk a hatalmas Isten, ki nem engedheti, hogy oly szép országot, mint Magyarország, nyomorult sivataggá változtassanak.

Hű, vastag Károlyod

Két napja már ide sem jött posta Bécsből. Ha sürgetik a fegyverek kiszolgáltatását, add oda, Isten nevében.

[A borítékon: A Honvédelmi Bizottmány rendeletéből fölbontatott.]*




Hátra Kezdőlap Előre