Újarad, 1849. augusztus 22.
Rögtönítélő bírósági tárgyalás
melyet a magas császári királyi magyarországi hadsereg-főparancsnokság rendeletére tartottak a magyar forradalomban való részvétel által elkövetett felségsértéssel vádolt, alább megnevezendő két ember ügyében
Az eljárás alapjául szolgál őnagyméltóságának a hadsereg-főparancsnok úrnak határozott parancsa, mely szerint az alább megnevezendő két ember ügyében rögtönítélő bírósági tárgyalást kell tartani, mivel személyazonosságukat a magas hadsereg-főparancsnokság már megállapította*.
A rögtönítélő bírósági eljárás alapjául szolgál még a királyi biztos jelentése, és az aradi közhasznú újság következő példányai*: …
Auffenberg Norbert+ vádlott ügyében előszólították Schaefer+ százados urat, nyomatékosan figyelmeztették, hogy csak a tiszta igazat vallja, hozzátéve, hogy vallomását esküvel is meg kell erősítenie, majd a következőképp hallgatták ki.
Nevem Ferdinand Schaefer+, Fehrenben, Hannoverben születtem, harmincegy éves vagyok, református vallású, nőtlen., 1834 óta osztrák szolgálatban állok, jelenleg százados vagyok a 31. Leiningen+ gyalogezredben.
A jelenlevő Auffenberg Norbert+ azelőtt a Leiningen+ ezredben volt hadapród és tiszt, a galíciai forradalomban való részvétel által elkövetett felségsértés miatt Munkácsra küldték várfogságba, majd kegyelmet kapott; többet nem tudok róla.
Vallomásom helyesen van felvéve, kész vagyok megesküdni rá, csak azt kell még megjegyeznem, hogy amikor Nagykőrösön voltam hadifogságban, megmutatták nekem Auffenberget+; ezredesi egyenruhában volt körülbelül ez év júniusában.
Schaefer+
százados
A vallomás megerősítése és esküvel való megpecsételése után a tanú urat elbocsátották, Auffenberg Norbert+ vádlottat nyomatékosan figyelmeztették, hogy csak a tiszta igazat vallja, majd a következőképp hallgatták ki.
Nevem Auffenberg Norbert+, Dobřanyban, Csehország plzeńi kerületében születtem, harminchat éves vagyok, református vallású, azelőtt katolikus, nős, gyermektelen – feleségem Pesten született, neve Kornhofer, magyarosítva Rozsváry Vilma –, kétéves korom óta Magyarországon élek, az 1. magyar vadászezred ezredese voltam.
Azért folyik bírósági eljárás ellenem, mert ezredesként magyar szolgálatban álltam. Százados voltam a pesti vadászcsapatban, amelyet a fiatal Woroniecki+ herceg állított fel. Szeptemberben részt vettem a szerbek elleni csatában mint magyar vadász százados, és Kossuth+ – aki pártfogolt engem – magához vett parancsőrtisztnek, majd szárnysegédnek is kinevezett, a katonai szolgálatot azonban egy Szabó nevű illető látta el. Január elejéig voltam mellette. Az országban több szabadcsapat alakult, és Kossuth+ azt az utasítást adta nekem, hogy szervezzem meg az első vadász szabadcsapatot; ezt meg is tettem, és őrnagy, márciusban alezredes, áprilisban pedig ezredes lett belőlem. Pankotán fogtak el a Lucca gyalogezred közvitézei*. Meg kell még jegyeznem, hogy 1828. augusztus 14-én Erdélyben álltam be a hadseregbe, közemberként a pótlovazáshoz, október 11-én áthelyeztek hadapródnak a 31., akkor Splényi Károly*, most gróf Leiningen+ nevét viselő gyalogezredhez, 1833. május 12-én zászlós lettem, majd alhadnagy, 1840. szeptember 10-én politikai üzelmeim miatt letartóztattak, és 1847. október 29-én, amikor már hét év óta folyt a vizsgálat ellenem, felségsértés miatt tizennégy évi, vasban eltöltendő várfogságra ítéltek, és Munkácsra küldtek; őfelsége kegyelméből a múlt évben amnesztiát kaptam; mivel vagyonom nincs, és féltem, hogy sajnálatos következményei lesznek, ha megszököm a magyaroktól, magyar szolgálatban maradtam.
Mivel nem meggyőződésből szolgáltam, hanem csakis a szegénységem miatt, kegyelmet kérek. Háromszor adtam be az elbocsátási kérelmemet, de mindig elutasították.
Auffenberg Norbert+
A vallomás megerősítése és aláírása után a vádlottat lelki vigaszra ideiglenesen átadták a lelkésznek … és élőszóval tartott tárgyalásvezetői előterjesztés után egyhangúlag a következő ítéletet hozták*.