kronológia

1698
 
A Nógrád megyei Ábelfalván született
1718–1721
 
A pozsonyi evangélikus líceumban tanult
1721–1722
 
Altdorfban egyetemi tanulmányokat folytatott
1722
 
Nürnbergben id. Johann Georg Puschnernél rézmetszést tanult
1723
 
Megjelentek metszetei Nürnbergben Bél Mátyás Prodromusában és a Das Merkwürdigste von der Löbl. Nürnbergischen Universitäts Stadt Altdorff című műben
Beiratkozott a jénai egyetemre
1725–1735
 
Pozsony megye mérnökeként dolgozott a Csallóközben és a Vág mentén
1728
 
Johann Jakob Marinoni magyar–osztrák határt ábrázoló térképét lekicsinyítette
Megkezdte csillagászati megfigyeléseit
1729
 
Sternbach József András főkamaragróf megbízta a szélaknai tavak átszakadt gátjának javításával
1730
 
Megjelent a Nürnbergische Prospekte Mikoviny metszeteivel
Selmecbányán bányamérést végzett
1731
 
Felmérte a Jászkunságot
1731. 10. 31.
 
III. Károly elrendelte a megyetérképezést
1732
 
Mikoviny megírta az Epistolát és elkészítette a kéziratos Pest-Pilis-Solt megyei térképet
1733
 
Pozsonyban engedélyt kapott a városi magisztrátustól, hogy házában obszervatóriumot alakítson ki
Elkészítette a pozsonyi kaszárnya és a Kórház utcai csatorna tervét
Kinyomtatták a Körmöcbánya környékét ábrázoló topográfiai térképét
1734
 
A csejtei és berencsi uradalmak határának felmérésén dolgozott
1735
 
III. Károly kinevezte Mikovinyt a selmecbányai bányatisztképző iskola tanárává és az Udvari Kamara mérnökévé, decemberben Mikoviny Selmecbányára költözött
Elkészítette a karkóc–lipótvári út javításának és szélaknai kerékszoba átalakításának tervét
Megjelent Bél Mátyás Notitiájának első kötete Pozsony megye térképével, Pozsony város látképével és Monitióval
1736
 
Szakvéleményt írt a Klak hegység (Vtačnik) erdeiből Selmecbányára történő faszállítás tárgyában, valamint Hell József Károly által újonnan tervezett vízemelőgépről
Tervet készített az Illiai-völgyben kialakítandó tavakról és megrajzolta a vágbesztercei és a morvaországi vszetini uradalmak határának térképét
Megjelent a Notitia második kötete Zólyom, Turóc és Liptó vármegyék térképeivel, valamint Szentgyörgy, Bazin, Modor és Nagyszombat látképeivel
1736–1737
 
Tervet és költségvetést készített a körmöcbányai Peverelli-ház átalakításáról
1737
 
Irányította a karkóc–lipótvári út javításának munkálatait, jelentést készített egy szomolnoki aknaszállító gépről
Megjelent a Notitia harmadik kötete, Pest-Pilis-Solt vármegye térképeivel, Buda és Pest, valamint Visegrád romjainak látképével, illetve Mikoviny harmadik kartográfiai írásával, a Monitum II.-mal
1737–1738
 
Tervezeteket nyújtott be a főkamaragrófnak arról, hogy Selmecbánya környékén hol lehetne új tavakat létrehozni
1738
 
Szakvéleményt készített a selmecbányai Pacher-táróba felállítandó gőzgépről és az oda vezető útról, a mocsári útnak a Garamtól Körmöcbányára vezetéséről és a besztercebányai lőportoronyról, továbbá a Szélaknára vezető út építésén dolgozott
1738–1741
 
Felügyelte és irányította Reichaui-tó és a tóhoz vezető vízgyűjtő árkok építését
1739
 
Szakvéleményt írt a Garamon történő faúsztatásról, felmérte a vöröskői és szomolyáni uradalmak határát, megrajzolta a Dunán inneni kerület térképét
Megjelent a kör négyszögesítéséről írott tanulmánya
1739–1741
 
A pestisjárvány miatt nem tudta folytatni a megyék térképezését
1740
 
Szakvéleményt készített a Selmecbánya–Nagytapolcsány között tervezett új postaútról, a Garamladomér és Garamszentkereszt között jégzajlás következtében megrongálódott híd javításáról és a Selmecbányáról a zsarnócai ólomkohóba vezető útról
1741
 
Pozsonyban részt vett Mária Terézia koronázásán
1741–1742
 
Megvizsgálta és kipróbálta Hell József Károly új vízemelőgépét
1742
 
Jelentést tett az Udvari Kamarának az örökösödési háború miatt veszélyeztetett bányavárosok védelméről, valamint a pesti és szolnoki sóraktárakról, bányászati ügyekben Vajdahunyadra és Abrudbányára utazott
Elkészítette a Kalocsai-Sárköz árvízvédelmének tervét és a Duna Pozsony környéki szakaszának térképét
Megjelent a Notitia negyedik kötete Nógrád, Bars, Nyitra és Hont vármegyék térképeivel
1743
 
Megvizsgálta a Reichaui-tó szivárgó gátját, üzembe helyezett egy váltóvízikereket a hegybányai aknában, véleményezte a Selmecbányáról Besztercebányára, illetve Tajovára vezető új út tervét
1744
 
Tervet készített a selmeci kálváriáról, felmérte a hodrusbányai bányákat, tanulmányt írt a Svédországban és az Alsó-Harzban használatos csurgatókemencékről, felülvizsgálta Besztercebányán a Tajován felállított csurgatókemencét, jelentést tett a garamberzencei és a zsarnócai hidak javításáról
1744–1745
 
1745
 
Hell József Károly egyik újonnan kifejlesztett, „nyomással működő” vízemelő gépéről írt szakvéleményt, amalgációs készüléket tervezett Besztercebányára
1746
 
Tervet készített a Kolpachi-tó új gátjáról és a Reichaui-tó harántgátjáról, felmérte a selmec- és bélabányai bányákat
1746–1747
 
Az uralkodóhoz intézett Conditionesben kifejtette, hogy Magyarország felmérését újra szeretné kezdeni, új feltételek mellett
1746–1748
 
Megtervezte és irányította a komáromi uradalom mocsarainak lecsapolását, az uradalom modernizációját
1748
 
Gróf Grassalkovich Antal kíséretében beutazta Máramarost és Erdélyt, az ottani sóbányákat és kamarai uradalmakat
Elkészítette a komáromi cölöphíd tervét, irányította a hídépítést
1748–1749
 
Részt vett a budavári királyi palota építésében
1749
 
Közreműködött a Jablunka környéki katonai létesítmények revíziójában
1750. 03. 23.
 
A Vág Trencsén környéki szakaszának árvízvédelmén dolgozott, mikor megbetegedett és Trencsén közelében elhunyt

 

A lap tetejére