CÍMLAP

Vekerdi József

Cigány nyelvjárási népmesék

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

I. kötet / Volume I.

Bevezetés
  Meseforrások
  Műfaji megoszlás
  A mesék szerkezeti sajátosságai
  Meseerkölcs
  A valóság elemei a mesékben
  A mesék nyelve és stílusa
  Nyelvjárások

Bibliográfia / Bibliography

Átírás / Transcription

Szövegek / Texts

Oláh cigány szövegek / Vlax dialect
1. Agárfi Jancsika
2. Az ólomfejű barát
3. Bátor Jancsika
4. Őzike
5. Tökvári
6. Feszületnek eladott tehén
7. Ólomkirály
8. Prücsök
9. Brunclik király
10. Rendbehozott asszony
11. Tündér Miska I.
12. Tündér Miska II.
13. A halott szerető
14. Hogyan éltek ezelőtt a cigányok?
15. Lakodalmi előkészületek
16. Asszonyok egymás között
17. Úgy szeretlek, mint az ételben a sót
18. A királyné cipője I.
19. A királyné cipője II.
20. Sírontúli házasság
21. Tündér Ilona
22. Nádszál-kisasszony
23. Az öv
24. Rossz álom
25. A cigányasszony meg a kígyó
26. Szent Péter és a lusta ember
27. Tizenkét hónap
28. Cigány hittérítő
29. Szarj pénzt!
30. A suszter
31. A pap meg az asszony
32. Ballada
33. Karácsonyi üdvözlet

Fódozó cigány szövegek / Gurvári dialect
34. Csalóka Péter
35. Elveszett királylányok
36. Az erdész
37. Álnok nővér I.
38. Álnok nővér II.

Magyar cigány szövegek / Romungro dialect
39. Fehérlófia
40. Világszép Miklós
41. Égitestszabadító
42. Kilenc
43. Nemtudomka
44. Adu
45. Három pap
46. Borsszem Jankó
47-53. Anekdóták
54. /Hogyan élnek ma a cigányok/
55. Haj be, Tonkó!
56. Kismadár
57. Halott vőlegény
58. Életsors
59. Megélhetés
60. Halálkoma

Vend cigány szöveg / Vend Gypsy dialect
61. /Fehérlófia/

Német cigány szöveg / Sinto dialect
62. Kenyérmorzsa király

II. kötet / Volume II.

Jegyzetek

English translation of the tales

Introduction
  Sources of the tales
  Categories of the tales
  Structure of the tales
  Morality of the tales
  Realistic elements in the tales
  Language and style of the tales
  Gypsy tales told in Hungarian
  Dialects

Translation
1. Greyhound's son Johnny
2. Monk Lead-head
3. Plucky Johnny
4. Little brother transformed into deer
5. Pumpkin Castle
6. Cow sold to a crucifix
7. Lead King
8. Cricket
9. King Brunswig
10. Woman cured
11. Mike the Fairy I.
12. Mike the Fairy II.
13. Dead bridegroom I.
14. How did the Gypsies live in olden times?
15. Preparations for wedding
16. Women's heart-to-heart talk
17. Love like salt
18. The Queen's a shoes I.
19. The Queen's shoes II.
20. Marriage after death
21. Fairy Helen
22. Bamboo-cane princess
23. The belt
24. A dream
25. The Gypsy woman and the snake
26. Saint Peter and the lazy man
27. Twelve months
28. A Gypsy evangelist
29. Drop money!
30. The cobbler
31. Priest and husband
32. A ballad
33. Christmas greeting
34. Cheating Peter
35. King's three daughters
36. The forester
37. Faithless sister I.
38. Faithless sister II.
39. White Mare's Son
40. Beautiful Nicholas
41. Sun and Stars recovered
42. Nine
43. I-Don't-Know
44. Trump
45. Three priests
46. Tom Thumb
47-53. Anecdotes
54. How do Gypsies live today
55. Go on, old cock!
56. Little bird
57. Dead bridegroom II.
58. Life story
59. Livelihood
60. Godfather Death
62. King Breadcrumb

Notes


Bevezetés

A kötetben szereplő mesék többsége saját gyűjtésemből származik. Kisebb részüket gyűjtőtársaim magnetofon-felvételeiről jegyeztem le. Néhány csekély irodalmi értékű szöveget is felvettem a kötetbe, hogy bemutassam a magyarországi cigány nyelvjárások sajátosságait, valamint a mindennapi cigány nyelvű beszélgetések stílusát.

A mesemondás a legutóbbi időkig kedvelt időtöltés volt a magyarországi cigányság körében. Az élő cigány népmese szemünk előtt halt ki a hetvenes években. Előzőleg úgyszólván minden cigány településen könnyűszerrel lehetett mesélni tudó férfiakra vagy nőkre bukkanni, akik átlagos szinten vagy átlag fölötti tehetséggel el tudtak mondani féltucatnyi mesét. A hagyományos cigány életforma gyökeres átalakulása, a cigány lakosság beilleszkedése az össztársadalmi életformába törvényszerűen magával vonta a hagyományos cigány népi kultúra (benne a mesemondás) felbomlását, ugyanúgy, ahogy a nemcigány paraszti lakosság népi kultúrája is felbomlott a felszabadulás után évek gyökeres mezőgazdasági átalakulása következtében. Ma már ugyanolyan ritkán lehet mesemondással találkozni a cigányok között, mint a nemcigány lakosság körében.

Régebbi időkben a legfőbb mesemondási alkalom a halottvirrasztás volt a cigányságnál. Halottvirrasztáskor - egyéb időtöltési formák mellett, amelyek közül legfontosabb volt a kártyázás - mesék és egyéb történetek elmondásával tartották ébren magukat. Éles ellentétben a paraszti kultúrával, amelyben a mesemondás különböző kollektív munkatevékenységek (fonás, tollfosztás, tengerihántás, kukoricamorzsolás, dohányfűzés, fakitermelés utáni pihenő, stb.) egyhangúságának feloldását szolgálta, a hagyományos cigány életformában ismeretlen volt a mezőgazdasági termelőmunka, így mindezek a mesemondási alkalmak tárgytalanok voltak cigány környezetben. Ilyen alkalmakkor csak akkor került sor cigány mesemondó szereplésére, ha a nemcigány munkavégzőket szórakoztatta mesével, díjazás fejében, egy-egy tehetséges cigány mesemondó férfi.

Éles különbség áll fenn a cigány és nemcigány mesemondás között a hagyományőrzés tekintetében is. Az európai paraszti kultúrákban a mesék szövegét a hagyomány szigorúan megkötötte; a közösség nem tűrte meg a megszokott, hagyományos szövegektől való eltérést. Ez a hagyományőrzés ugyanúgy érvényesült a paraszti kultúra és élet minden egyéb területén: dalokban, viseletben, vallásban, illemszabályokban stb. Ettől eltérőleg a cigány népi kultúrának egyik legfőbb jellemzője a hagyományok rendkívül gyors változása volt. Csupán az életformát és gondolkozásmódot őrizte egyedülálló szívóssággal a cigányság, a szorosabb értelemben vett népi kultúra (folklór) jelenségeit pillanatok alatt cserélte. A cigány népi kultúra állandóan a születés állapotában volt. Ez a nagyfokú változékonyság a mesére is jellemző. Ugyanazt a mesetémát a különböző cigány mesemondók teljesen különböző módon adták elő egyetlen közösségen belül is. A mese-motívumokat tetszőlegesen kombinálták, és más mesékből is tetszőlegesen emeltek át különböző epizódokat a történetekbe. Ez a kombinációs szabadság a legkülönbözőbb témák egybeolvasztását teszi lehetővé, és teljesen új történeteket eredményez. Ennek következtében a legtehetségesebb cigány mesemondók meséi gyakran "nem tipologizálhatók", azaz nem sorolhatók be az európai népmesék Aarne-Thompson féle rendszerébe.