Petőfinek 1848 nyári lelkiállapotának epikus kifejezése Az Apostol. Ez a forradalmi poéma nagyszabású költői összegzés. Hőse, Szilveszter az első cselekvő forradalmár-típus irodalmunkban, akinek jellemében nemcsak az ösztönös indulat, de a tudatosság is formáló erő. Azonban érzékelteti a hőse és a nép közötti távolságot is, s a kételyt, vajon érettek-e a viszonyok a forradalomra. Csak a végső emberi boldogságba vetett hite marad töretlen Szilveszter tragédiája ellenére is. A költeményben nincs belső harmónia, a gondolatok széttörik a történetet; a költő számára fontosabb a gondolati töltés. A költemény tele van lírai betétekkel: Szilveszter monológja, szőlőszemhasonlat stb.

Az irodalomtörténet a mű cselekményének tragikumát, a bukás-motívum hangsúlyosságát annak az életrajzi ténynek tulajdonítja, hogy a költő Szabadszálláson megbukott a követ-választáson; egyébként is a művet át- meg átszövik az önéletrajzi elemek (pl. a költő a címszereplő névnapján, szilveszterkor született; körülményeinek nyomorúsága, házasságának mozzanatai, a főhős vérmérséklete is a költőt idézi stb.). A drámai izzású költemény rímtelen soraiban a nemzeti és az egyetemes szabadságért meghalni kész, önfeláldozó forradalmár alakja dicsőül meg, mint a lázadás apoteózisa és mint a költő önsorsára vonatkozó látomás, példázat.

Az elbeszélő költemény a "forradalmi látomásköltészet" remeke.

Legeza Ilona ismertetője
http://legeza.oszk.hu