CÍMLAP

Jókai Mór

A kőszívű ember fiai [Hangoskönyv]

TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Hatvan perc!
A temetési ima
Tallérossy Zebulon
Két jó barát
A másik kettő
Mindenféle emberek
A bakfis
A zsibárus
Női bosszú
Az aláhúzott sorok
A kézfogó napja
Az első lépcső "ama" magaslathoz
Tavaszi napok
Az érem másik oldala
Akik igazán szeretnek
A vérveres alkony
Az a harmadik
Elől víz, hátul tűz
Egy nemzeti hadsereg
A szalmakomisszárius
Az első tandíj
A betyár
A királyerdőben
A haldokló ellenfél hagyatéka
Napfény és holdfény
Sötétség
Mindenváró Ádám
Sorsát senki sem kerülheti el
Egy magános lovag
Párharc mennykövekkel
Zenit
Az eldobott lélek
Ephialtes
Perhelia
Régi jó barátok
Nadír
A nem mutatott levél
Egy ember, akit még eddig nem ismertünk
A túlvilágról
A kőszívű ember előtt
A börtön távirdája
Az első tőrdöfés
A fejgörcsök napján
A tőr hegye letörve
A kőszívű ember felel
A kérő
Comedy of errors
A szenvedések kulcsa
Húsz év múlva
Végszó


Ismertető

A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet. Richárd kedves, könnyelmű huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hőse lesz. Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte.

Tallérossy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselői csak epizódszerepben jelennek meg. Így az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergő kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hőssé tesz. Rendkívül sokrétű az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyző reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nőtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mű mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettősség, de az író őszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekművet teremtett.

Legeza Ilona ismertetője
http://legeza.oszk.hu