CÍMLAP

Varga István

Adalékok a zsidóság fonyódi történetéhez

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés

1. Bekk Salamon és fia téli halászata - 1843-1846
   A fonyódi halászat kezdetei a 18. század végén
   Szerződés
   Az uradalom tanúinak kihallgatása - 1846
   Bekk Salamon és fia halászati haszonbérlők tanúinak kihallgatása - 1846
   Kollár Pálnak és Dobosy Ignácznak a haszonbérlők javára tett írásos nyilatkozata - 1846

2. Wodianer Rudolf földbirtokos

3. Basch család

4. Rosenberger-család
   Rosenberger Mihály halászbérlő
   A két Rosenberger ingatlanszerzeményei

5. Tószegi-Freund család
   Freund Ferenc és a Badacsonyi Bazaltbánya Rt.; Pusztaberényi, fonyódi birtok

6. A "fehérterror" fonyódi eseményei
   Sajtóper
Melléklet:
   1. Jelentés dr. Tószeghy Albert és társai erőszakos halálának megvizsgálása tárgyában kiküldött vegyes bizottság által kihallgatottak vallomásáról.
   A kaposvári népügyészségtől 1946.NÜ.166/15.szám. Jegyzőkönyv
   2. Ellenforradalmi naplójegyzeteim 1918-1921. tótprónai és blatniczai Prónay Pál alezredes naplójegyzetei az 1918-1921. évi forradalom-kommün és ellenforradalom idejéből.
   3. Sükösd: A kívülálló. Fonyód.
   4. Huszka Jenőné Arányi Mária: Szellő szárnyán... Huszka Jenő életének regénye című könyvében Tószeghyék
   5. Fehérterror: Cikkek az eseményekről
   6. A Bogyay testvérek kontra özv. Sulyok Ignácné peres ügye

7. A Sonnenschein család
   A család
   "Valahol túl, meseországban..." : A Sonnenschein család tagjainak Amerikába vándorlása
   Sonnenschein Lipót az első világháborúban

8. Sonnenschein Lipót és a község peres ügye
   A Sonnenschein Lipót által aláírt kötelezvény
   Barkóczy Klopsch Béla levele, amelynek mellékleteként csatolta nyilatkozatát
   Barkóczy-Klopsch Béla nyilatkozata
   Felső Vass Lajos jegyzőkönyvbe vett nyilatkozata
   Sonnenschein Lipót nyilatkozata
   A lefolyt per ítélete

9. Sonnenschein Gizella visszaemlékezése

10. Amiről az izraelita anyakönyvek mesélnek

11. Hoffmann Henrik fonyódi képeslapjai

12. Wolf Ferenc fonyódi tragédiája

13. Fekete Gyula kaposvári ügyvéd, fonyódi nyaralótulajdonos

14. A Vészkorszak fonyódi eseményei
   A háború elején
   Mezőgazdasági ingatlanok
   Virilisták Fonyódon
   Dukesz Zoltánné és a női szabóság
   Sonnenschein Lipót és a sertésvételi jegyek
   Gárdonyék és a lovak
   dr. Virányi Egon földbirtokos adománya a községnek
   Zsidóknak fürödni tilos!
   Dukesz Zoltán, az árdrágító
   Bleier Pál és Kerekes Aurél, a "fajgyalázók"
   Zsidó tulajdonú ingatlanok sorsa
   Winkler Ignác
   Weiler Dezső szidalmazása
   Wéber Bertalanné
   Horovitz család
   Rádiók, kerékpárok, lemezjátszók
   Löbl Leóné csomagjai
   Zsidó holmik rejtegetése
   Sonnenschein Tibor és családja
   Kelendő ingatlanok - Leventék
   Üzletek, zsidók
   Horovitz szikvízgyár
   Üzletek, ingatlanok igénylése
   A tabi gettó felé
   Akik itt maradtak
   Az élet (és az igénylés) megy tovább
   Vége a háborúnak

15. Sonnenschein Magdolna visszaemlékezése

6. sz. fejezet 7. sz. melléklete

Jegyzetek
Irodalom


Bevezetés

Fonyódról, a Balaton déli partján található településről szól ez a könyv.

A kettős hegy szigetként emelkedik ki a környező Nagyberek vizenyős rétvilágából. A település fekvése adja a csodálatos fonyódi panorámát, a kilátókból és a sétányokról nyílik a legteljesebb látvány a tóra és a Balaton-felvidékre. Fonyód az őskortól kezdve lakott terület. Jelentős nyomot a rómaiak hagytak, később is a Várhegy a déli part egyik figyelő- és településhelye volt a népvándorlás kori népeknek egészen a IX-X. századig, amíg a honfoglaló magyarság meg nem jelent. Fonyód településről az első forrásadatot 1082-ből ismerjük, amikor Szent László király összeíró levele Funoldi néven említi. A zsombékos, nádas, sásos mocsár közepén épült vár a XVI században Palonai Magyar Bálint védelme alatt egyike volt a fontos Balaton környéki végváraknak, mely 1575-ben került török kézre. A hódoltság idején a környék teljesen elnéptelenedett, az újranépesedés a XVIII. század közepére tehető. Megkezdődött a falu fejlődése, a szőlőhegyet megművelték és halászattal is foglalkoztak. Elkészült a déli vasútvonal 1861-ben, 1896-ban ide csatlakozott a kaposvári szárnyvonal, így a falu vasúti csomópont lett, majd 1898-ban megépült a kikötő is. Fonyód könnyen megközelíthetővé vált, egymás után alakultak a nyaralótelepek. A Várhegyen látható az 1894 után kiépült híres bélatelepi villasor, hangulatos, századfordulós épületekkel, amely kedvelt üdülőhellyé, nyári otthonná vált. Hírét miniszterek, fővárosi tisztségviselők, a magyar irodalom, a zene és a festészet számos nagyságának kötődése tette híressé. Fonyód az úri középosztály kedvelt nyaralóhelye lett.

Fonyód fejlődése folyamatos és gyors volt, 1905-ben önálló kis-, majd 1928-ban nagyközség lett, 1989-ben városi rangot kapott.

Ellentétben a szomszédos Balatonboglárral, ahol jobbára kereskedő, iparos réteg, Fonyódon inkább földműves népesség települt meg. Így, míg Bogláron jelentős számú zsidó lakosság élt, addig Fonyódon csak néhány családot tartunk számon, azonban a település jellegéből fakadóan a második világháború előtt a falu életében szervesen résztvevő néhány zsidó vagy zsidó származású embert, családot tudunk bemutatni, s bár nem mindegyikük lakta állandó jelleggel a községet, de jelenlétük, tevékenységük meghatározta és gazdagította a fürdőtelepet. Időrendi sorrendben szó esik az 1840-es években a Balatont télen halászó, a fonyódi vizeket kibérlő keszthelyi Bekk Salamonról; a földbirtokos és gyapjúkereskedő Wodianer Rudolfról; a szintén birtokos Basch családról; az előbb halászattal, később már ingatlankereskedéssel is foglalkozó, az 1800-as évek közepén a faluba betelepült Rosenberger Mihályról és fiáról, a szállodatulajdonos Simonról; a szintén jelentős földbirtokkal rendelkező, tószegi névvel nemességet kapott Freund családról; az 1919-ben a "fehérterror" áldozatául esett Tószegi-Freund Albertről és társairól. Az 1870-es években betelepült Sonnenschein család történetéről, amelynek a birkenaui haláltábort megjárt tagja idézi fel szomorú emlékeit. Végül, de nem utolsósorban a faluban lakó izraelitákról teszek említést, megidézve életüket és a holokausztot megelőző időszak történéseit.

A tanulmány kiemelten foglalkozik elsődleges forráskutatáson, levéltári iratok módszeres átnézésén és feldolgozásán alapuló munka után a Vészkorszak fonyódi történéseivel. A Somogy Megyei Levéltárban eltöltött kutatóórák eredményeképpen az 1940-es évek időszakának jellemző mozzanatai mind-mind jelen vannak a dolgozatban. Így olvashatunk az izraelita lakosság fokozatos kiszorításáról a mindennapok közéletéből (pl. képviselőtestületi tagság, kitiltás a strandról), a vagyontárgyak elkobzásáról (pl. kerékpár, rádió beszolgáltatása), a gettósítás után a lakó- és egyéb jellegű ingatlanok kiigényléséről (pl. szikvízüzem), és a szokásos megaláztatásokról. A tanulmány számtalan konkrét eset kapcsán mutatja be a fonyódi zsidóság Vészkorszakbeli történetét.

A fonyódi zsidóság története csak nagyon kis szelete a magyar izraeliták históriájának, de a könyv megjelenése hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre kevesebb fehér folt, feltáratlan és feldolgozatlan részlet maradjon a Vészkorszakra vonatkozó és az azt megelőző eseményeket illetően.