CÍMLAP

Tóth Mihály

Nemzeti kisebbségek nemzetközi és ukrajnai jogvédelme

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

BEVEZETŐ.

I. FEJEZET.
A nemzeti kisebbségek fogalma. A nemzeti kisebbségek nemzetközi-jogi védelme fejlődésének szakaszai
1.1. A nemzeti kisebbség koncepciójáról
1.2. Történelmi szempontok és a nemzeti kisebbségek jogai alakulásának és fejlődésének jelenlegi tendenciái
  A nemzeti kisebbségek védelme a Nemzetek Szövetségének rendszerében
  A nemzeti kisebbségek nemzetközi védelmének fejlődése az ENSZ rendszerében
  A kisebbségek jogvédelmének jogi szabályozása a többoldalú és kétoldalú szerződésekben
  A nemzeti kisebbségek jogainak védelme a regionális szervezetek szintjén
  Az Európa Tanács
  Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
  A nemzeti kisebbségek jogainak védelme a szubregionális szervezetek és a kétoldalú kapcsolatok szintjén. Közép-Európai Kezdeményezés
  A Független Államok Közössége (FÁK)
  Kétoldalú egyezmények
  Korszerű szemléletek
1.3. A nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása a mai nemzetközi dokumentumokban
A felhasznált forrásmunkák jegyzéke

II. FEJEZET.
A nemzeti kisebbségek jogainak védelme - az emberi jogok nemzetközi védelmének összetevője
2.1. Az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak kölcsönös viszonya a nemzetközi dokumentumokban
2.2. A nemzeti kisebbségek jogainak osztályozása a nemzetközi jog dokumentumaiban
2.3. A nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogának problémája
2.4. A nemzeti kisebbségek jogainak törvénybe foglalása és rendszerezése a nemzetközi-jogi dokumentumokban
  1. Általános, alapvető jogok
  2. Különleges kompenzációs jogok
    2.1. Nyelvhasználathoz való jog
    2.2. Oktatáshoz való jog
    2.3. A saját szervezetekhez való jog
    2.4. Az akadálytalan érintkezéshez való jog
    2.5. Az információhoz való jog
    2.6. Jog az arányos részesülésre az állami és társadalmi szolgálatból
    2.7. Jog a határozatok elfogadásában való részvételhez - a politikai  képviselethez való jog
    2.8. A kisebbségek joga az önkormányzathoz - az autonómiához való jog
2.5. A kisebbségi jogok betartásának a nemzetközi szervezetek általi ellenőrzése és az államok felelőssége e téren viselt kötelezettségeik megszegéséért
A felhasznált forrásmunkák jegyzéke

III. FEJEZET.
A nemzeti kisebbségek jogai egyetemes és regionális jellegű nemzetközi szabványainak átültetése az ukrán törvényhozásba
3.1. A nemzeti kisebbségek jogai védelmének jogi alapjai és szervezési feltételei Ukrajnában
3.2 A jogvédelem jogi alapjai és szervezési feltételei
3.3. A nemzetközi-jogi dokumentumok előírásai és normái az ukrán törvényhozásba  történő átültetésének problémái
A felhasznált forrásmunkák jegyzéke
Következtetések
A nemzeti kisebbségek egyes jogainak törvénybefoglalása a nemzeti törvényhozás bizonyos jogszabályaiban és Ukrajna bizonyos nemzetközi egyezményeiben


Bevezető

Vitathatatlan, hogy a nemzeti kisebbségek nemzetközi-jogi védelmével kapcsolatos kérdések komplexuma egyike a mai nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok bonyolult problémáinak, ami a nemzetközi közösség, a nemzetközi, államközi viszonyok fejlődéstörténetéből ered.

Amint a gyakorlat bizonyítja, a jogok érvényesítése ebben a szférában csak úgy garantálható, ha hatékonyan együttműködik a nemzetközi és a nemzeti jog, amelyek normái arra hivatottak, hogy biztosítsák e jogok védelmét és a konfliktusok békés, jogi úton történő megoldását. Ugyan akkor, ha valamely országban hiányoznak az alkotmányos garanciák, a nemzetközi és a belső jog kellő kölcsönhatása, az nemcsak ahhoz vezethet, hogy az adott országban romlik az nemzeti-nemzetiségi-etnikai csoportok helyzete, hanem ahhoz is, hogy az adott régióban, sőt világméretekben bonyolulttá válik a nemzetközi helyzet.

Hiszen közismert, hogy a nemzetek közötti és az etnikumok közötti konfliktusok az országokban, valamint az etnonacionális talajon keletkező államközi konfliktusok az esetek többségében negatív következményekkel, számos emberáldozattal járnak a békés lakosság körében, az államok területi egységének, az etnikumok önazonosságának a megőrzését, olykor pedig azok fizikai létét is fenyegetik. Közismert ugyancsak, hogy bármely állam, amelyben nemzeti kisebbségek élnek, stabilitását és demokratikus voltát jelentős mértékben az határozza meg, megteremti-e a feltételeket a kisebbségek jogainak és igényeinek érvényesítéséhez, a társadalom minden tagja szabad és sokoldalú fejlődéséhez, köztük azon személyek számára is, akik a nemzeti kisebbségekhez tartoznak, valamint attól, hogy a nemzeti törvényhozásban és a mindennapi gyakorlatban következetesen, jóhiszeműen alkalmazza-e az egyenlőség és a diszkriminációnélküliség nemzetközi-jogi elveit e jogterületen.

Az utóbbi évtizedek során intenzív normateremtő folyamat figyelhető meg a nemzeti kisebbségek jogvédelme terén mind nemzeti szinten, mind pedig a regionális szinten, az univerzális nemzetközi szervezetek szintjén. A mai viszonyok között az államok kötelezettségei a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítása terén az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 27. cikkelyéből (1966), valamint a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozatából (1992), illetve az ENSZ egész sor más dokumentumából erednek. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek e jogok biztosításának az EBESZ és az Európa Tanács dokumentumaiban.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya (Helsinki 1975) VII. fejezetében külön hangsúlyozza az alapvető összefüggést a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása és a nemzetközi béke és biztonság szavatolása között.

...

Jelen tanulmány célja a nemzetközi-jogi követelmények, a nemzeti kisebbségek jogvédelme mechanizmusának és eszközeinek, a nemzetközi szervezetek és egyes államok e kérdéssel kapcsolatos gyakorlatának elemzése, valamint a nemzeti és nemzetközi jog kölcsönhatásának behatárolása a társadalmi viszonyok e szférájában.