A Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület
A L A P S Z A B Á L Y A

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) szolgáltatás a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program támogatása mellett 1994 óta annak köszönheti működését az Interneten, hogy több száz önzetlen segítő, így könyvtárosok, számítástechnikusok, egyetemi tanárok, hallgatók, írók, költők csatlakoztak a kezdeményezéshez, önzetlen munkájukkal építve és gazdagítva a könyvtár anyagát.

A hálózaton keresztül sikerült eljutni és mozgósítani a határon túli - főként magyar - kollégákat is, akik elfogadták céljainkat, és munkájukkal segítették a MEK bővülését. Az önkéntes mozgalom áldozatos munkájával a magyar klasszikus irodalom jelentős része, a kortárs, a határon túli irodalom, valamint a különböző tudományterületek szakirodalma is megtalálható a gyűjteményben. Az Egyesület ezt a nemes kezdeményezést, az önzetlen munkát kívánja felkarolni, s folytatni szervezettebb keretek között, biztosítva egyúttal a fejlesztés és a szélesebb körű hozzáférés lehetőségét.

I. Általános rendelkezések

1) Az Egyesület neve: Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület
Angolul használt neve: Association for the Hungarian Electronic Library
Rövidítetten használt neve: MEK Egyesület
Rövidítetten használt angol neve: AHEL

2) Az Egyesület székhelye:

1827 Budapest, Budavári Palota, F. épület

3) Az Egyesület célja:

• a magyar és az egyetemes kultúra, valamint a tudomány alkotásainak elektronikus formában történő gyűjtése és terjesztése a világhálón keresztül, s ezzel az információs társadalom első magyar elektronikus könyvtárának folyamatos építése és fejlesztése,

• az idegen nyelven, különös tekintettel a nemzetiségek anyanyelvén, megjelenő alkotások hozzáférhetővé tétele elektronikus formában,

• az elektronikus publikálás támogatása, elősegítése és ösztönzése,

• közhasznú szolgáltatásainak tagjain túl mások számára történő széleskörű hozzáférésének biztosítása,

• az ismeretterjesztő, a tudományos munka támogatása.

4) Az Egyesület működési területe:

Az Egyesület működési területe bel- és külföldre egyaránt kiterjed.

5) Az Egyesület pecsétje:

Az Egyesület pecsétjén az Egyesület teljes és rövidítetten használt magyar neve szerepel.

6) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

7) Az egyesület szolgáltatásai mindenki számára egyenlően hozzáférhetőek.

II. Az Egyesület céljának megvalósítását szolgáló eszközök

Az Egyesület célját az alábbi eszközökkel kívánja elérni, annak érdekében, hogy a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez hozzájáruljon az alábbiak szerint:

• a céljait szolgáló dokumentumok digitalizálásának elősegítése, ösztönzése

• ismeretterjesztő, oktató, szervező és gyűjtő munka végzése más, hasonló kezdeményezésekkel is összhangban

• elektronikus folyóiratok, elektronikus könyvek gondozása, kiadásukban, szerkesztésükben való közreműködés

• bekapcsolódás - főleg pályázatok útján - a nemzeti kultúrkincs megőrzése érdekében folyó munkákba

• tagjainak támogatása ilyen törekvéseik elérésében

• képzés, oktatás, ismeretterjesztő előadások szervezése, tartása

• ülések, viták, megbeszélések, workshopok rendezése

• együttműködés a hazai könyvtári, oktatási és kulturális intézményrendszer tagjaival, kutatóintézetekkel, írókkal, fordítókkal, akik készek együttműködni az Egyesülettel

• kapcsolatok teremtése és tartása mindazokkal, akik értéket teremtenek a magyar kultúrában és a tudományban, és ezen értékek megőrzésén munkálkodnak.

• az elektronikus kiadásban közreműködők (szerzők, kiadók) számára olyan fórum biztosítása, amelyen ezek az érdekek sokszínűen megjelenhetnek, s kifejezésre juthatnak.

Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására.

III. Az Egyesület gazdálkodása

1) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Bevételeit elsősorban:

• a tagok tagdíjai, illetve hozzájárulásai,

• bel- és külföldi magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek felajánlásai,

• a tagok, továbbá bel- és külföldi, magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek által az Egyesületnek átengedett vagyoni értékű jogok (pl.: ingyenesen átengedett szoftver, alkotás stb. felhasználási joga stb.),

• közhasznú tevékenységéhez az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás,

• az Egyesület saját bevételei, így különösen kamatbevételek, szerződések alapján teljesített szolgáltatások ellenértéke, pályázati úton elnyert támogatások, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

• egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik.

2) Az Egyesület csak közhasznú céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében folytathat gazdasági - vállalkozási tevékenységet, amely tevékenység nem lehet az Egyesület közhasznú céljaival ellentétes, és azok megvalósítását nem veszélyeztetheti.

3) Az Egyesület kezességet nem vállalhat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el, s vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel, befektetési tevékenységet nem folytathat.

4) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt csak a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységeire fordíthatja.

5) Az Egyesület - a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatás kivételével - a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

6) Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatás bárki által megismerhető, s annak odaítélését a Közgyűlés által jóváhagyott szabályzat alapján az Egyesület pályázathoz kötheti. A pályázat azonban nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Ilyen színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

7) Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.

8) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

9) Az Egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

Az Egyesület az előző bekezdés szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a taggyűlés külön felhatalmazása alapján köthet. A határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a legfőbb szerv újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az ilyen tárgyú szerződésben szerepeltetni kell.

10). Az egyesület a mindenki által ingyenesen elérhető digitális könyvtári szolgáltatások fejlesztését és szolgáltatását végzi és támogatja, az 1997. évi CXL. törvény 59-61 §-aiban foglalt szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.

IV. Az Egyesület tagjai

1) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

2) Az Egyesület rendes tagja lehet bármely magyar természetes személy, és jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli oktatási, kutatási, közgyűjteményi intézmény, közhasznú társaság, alapítvány, egyesület, köztestület, és más olyan szervezet, amely elsődleges célként nem gazdálkodási tevékenység folytatására alakult (non-profit szervezet), ha csatlakozási szándékát, együttműködési készségét saját maga, vagy az erre jogosult szervezete, képviselője útján kinyilvánította, az Egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismerte el, és tagfelvételi kérelmét az Egyesület erre feljogosított szerve elfogadta.

3) Pártoló tag bármely természetes személy, és jogi személyiséggel rendelkező, vagy nem jogi személy szervezet, aki az Egyesület céljaival egyetért, Alapszabálya előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tagfelvételi kérelmét az Egyesület erre feljogosított szerve elfogadta.

4) A tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt. Amely szervezet vagy személy az Egyesület tagja kíván lenni - a tagság típusára is utaló tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökéhez, aki e kérelmet - jóváhagyás céljából az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti. Az Elnökség legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a bejelentésről dönteni.

A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

V. Tagsági jogok és kötelezettségek

1) Az Egyesület rendes tagjának

Jogai:

• magánszemély esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján - szavazati joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén,

• az Egyesület bármely tisztségére - személyesen vagy képviselője útján - jelöltet állíthat, választhat és bármely tisztségre megválasztható,

• javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá kérdésekkel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Elnökségéhez, Elnökéhez, illetve a Közgyűléshez,

• részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, összejövetelein,

• igénybe veheti az Egyesület által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, illetve élhet a kedvezményekkel,

• az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

• az Egyesület vezető szervei határozatának végrehajtását elősegítheti.

Kötelezettségei:

• közreműködjék az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában,

• megtartsa az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott, belső szabályzat rendelkezéseit,

• a Közgyűlés vagy az Egyesület más szerve által számára előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse,

• az előírt tagdíjat, felajánlást az Egyesület részére teljesítse.

2) Az Egyesület pártoló tagjának

Jogai:

• természetes személy esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet a Közgyűlésen,

• az Egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vehet,

• az Egyesület által tagjainak nyújtott szolgáltatásokat - a pártoló tagokra megállapított díjazás ellenében - igénybe veheti,

• az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

Kötelezettségei:

• működjék közre, segítse az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,

• tartsa meg az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott belső szabályzat rendelkezéseit,

• számára a Közgyűlés vagy az Egyesület egyéb szerve által előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse,

• az előírt tagdíjat, vagy az egyéb pénzügyi hozzájárulást, felajánlást teljesítse.

3) A tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

4) A tagság át nem ruházható, jogutódokra, örökösökre át nem száll, és a tagsággal együtt járó jogok gyakorlása másnak át nem engedhető.

VI. A tagság megszűnése

1) A tagság megszűnik:

• kilépéssel,

• törléssel,

• kizárással,

• az Egyesület megszűnésével.

2) A tag az Egyesületből bármikor az elnökséghez intézett - írásbeli bejelentéssel - kiléphet.

3) Azt a tagot, aki a Közgyűlés által megszavazott tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségének az előírt határidőt követő két éven belül írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, az Elnökség törli a tagok sorából. Az Elnökség kizárja azt a tagot, aki a jelen Alapszabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi, vagy egyébként az Egyesületet sértő magatartást tanúsít. A törlésről, kizárásról, és valamennyi ezzel kapcsolatos későbbi nyilatkozatról a tagot ajánlott postai levélben kell értesíteni.

4) A törlést, kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egyesület Elnökéhez. Annak eredménytelensége esetén, nem halasztó hatállyal, a Közgyűléshez.

VII. Az Egyesület szervezete

A/ Közgyűlés

1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

2) Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Egyesület Alapszabályának megállapítása, elfogadása és módosítása,

• az éves költségvetés meghatározása, az éves beszámoló/ mérleg elfogadása,

• a közhasznúsági éves jelentés/beszámoló elfogadása,

• az Egyesület ügyintéző szervének és vezetője éves beszámolójának elfogadása,

• az Egyesület működésének felügyelete,

• a következő év legfontosabb feladatainak, más szervezetekkel történő kapcsolattartási módjának meghatározása,

• döntés más társadalmi szervezettel való egyesülés, úgyszintén az Egyesület feloszlásának kimondásáról, gazdasági, vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg megszüntetéséről,

• az Egyesület Elnökségének, Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása, illetve döntés visszahívásukról,

• döntés a tagok hozzájárulásai / tagdíjai összegéről, fizetése módjáról és idejéről,

• az Egyesület céljait megvalósító tevékenységeket tartalmazó munkaterv, és az Egyesület gazdálkodási szabályait is magában foglaló szervezeti és működési szabályzat elfogadása,

• döntés az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonának sorsáról,

• döntés bármely, az Egyesületet érintő, más kérdésben.

3) A Közgyűlés szükség szerint ülésezik, de évente egyszer az Elnöknek össze kell hívnia. Ülései nyilvánosak, azok nyilvánossága csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.

Akkor is össze kell hívni a Közgyűlést 15 napon belül, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kéri, továbbá ha az Egyesület ellen 5 millió forintnál nagyobb értékre pert indítottak, vagy tartozásai a vagyonát meghaladják.

Az összehívás írásban történik, a napirendi pontok, az ülés helyének és idejének pontos meghatározásával. A meghívót a tagoknak az ülést megelőzően legalább 15 nappal meg kell küldeni, s mellékelni kell a napirendekhez tartozó előterjesztéseket is.

4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele megjelent. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül is határozatképes, ha napirendje nem tér el az elhalasztott Közgyűlés napirendjétől, és erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.

5) A Közgyűlés döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza.

Az Elnökség - a jelenlévő rendes tagjai egyharmadának javaslatára - titkos szavazást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel (2/3) érvényes. Szavazategyenlőség esetén, nyílt szavazás alkalmával a levezető Elnök szavazata dönt. Titkos szavazás esetén a szavazást a döntésig kell folytatni.

6) A tisztségviselők jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén az, akit sorrendben előbb jelöltek.

7) A tisztségviselő visszahívása a rendes tagok egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek melléklete a jelenléti ív.

B/ Elnökség

1) A Közgyűlések közötti időszakban az Egyesület legfőbb vezető, ügyintéző szerve az 5 tagú Elnökség. Az Elnökség saját soraiból Elnököt és Ügyvezető Elnököt választ.

2) Az Elnökséget a Közgyűlés választja. Az Elnökség megbízatása 5 évre, illetve visszahívásukig szól. A két választás között megüresedett helyet pótválasztással kell betölteni.

3) Elnökségi tagnak egyesületi tagsággal rendelkező személy, vagy egyesületi tagsággal rendelkező szervezetből jelölhető és választható meg olyan személy, akinek a jelölését és megválasztását a Közgyűlés - az Alapszabálynak megfelelő rendben - megszavazta.

Az Elnökség elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére a hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

4) Az Elnökség feladata:

• összehívja a Közgyűlést,

• irányítja és szervezi az Egyesület folyamatos működését,

• kidolgozza, és Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését/beszámolóját és mérlegét, valamint a közhasznúsági jelentést,

• javaslatokat készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekre,

• előkészíti, meghirdeti és elbírálja a cél szerinti juttatásra kiírandó pályázatokat,

• előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést,

• szervezi és koordinálja az Egyesület és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait,

• gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, és nyilvántartásáról,

• dönt a tagsági ügyekben (felvétel, törlés, kizárás, kilépés), s a tagokról nyilvántartást vezet,

• véleményt és javaslatot alakít ki az Egyesületi tagokat érintő kérdésekben, és védi érdekeiket,

• elbírálja a benyújtott panaszokat, felszólalásokat,

• dönt a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről,

• kezeli az Egyesület működése során felhalmozódott vagyont,

• végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza,

• dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

5) Az Elnökség az ügyrendjét, az Elnökségen belüli munkamegosztást saját hatáskörében határozza meg.

6) Üléseit az Elnök szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal hívja össze, a napirend közlésével. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatait az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.

C/ Tisztségviselők, Titkárság

1) Az Egyesület Elnöke:

• jogosult az Egyesület képviseletére,

• vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,

• ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat,

• ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,

• gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett,

• beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről,

• kapcsolatot tart az Egyesület pártoló tagjaival,

• felügyeli az Egyesület adminisztrációját ellátó Titkárság munkáját,

• utalványozza képviseleti joggal rendelkező elnökségi taggal együttesen az Egyesület kifizetéseit, ezen jogkörét az elnökség más tagjára átruházhatja,

• sürgős esetekben eljárhat az Elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az Elnökséget annak következő ülésén - tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából.

2) Az Egyesület Ügyvezető Elnöke:

Az Elnökség ügyrendjében meghatározott módon segíti az Elnököt tevékenysége ellátásában.

3) Az Egyesület Titkársága:

Az Egyesület szervezeti működésével, szolgáltatásaival, gazdasági tevékenységével, és ügyvitelének ellátásával foglalkozó szervezet, amely feladatokat az Egyesület saját Titkársága látja el.

A titkár az elnökségi ülések állandó meghívottja.

4) A titkárság vezeti a határozatok tárát, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

5) A titkárság gondoskodik a közgyűlés és az elnökség a döntésének az érintettekkel való közléséről, jogot és kötelezettséget illető kérdésekben ajánlott postai küldemény, egyéb esetekben e-mail útján.

6) Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki előzetes egyeztetést követően betekinthet, azokról saját költségére másolatot kérhet.

7) Az Egyesület működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének módja: az egyesület weblapján történő közzététel.

D/ Felügyelő Bizottság

1) Az Egyesület működését, gazdálkodását az Egyesület tagjai sorából, a közgyűlés által 5 évre megválasztott felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3) A felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

4) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

5) A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

6) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

VIII. Összeférhetetlenségi szabályok

1) Az közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IX. Egyéb rendelkezések

1) Az Egyesület megszűnése:

Megszűnik az Egyesület:

• ha feloszlását a Közgyűlés kimondja,

• más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés elhatározza,

• az arra jogosult szerv feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

2) Megszűnés esetén - a hitelezők kielégítése után - fennmaradó vagyon felhasználásáról, hovafordításáról a Közgyűlés döntésének megfelelően kell eljárni.

3) Az Egyesület közhasznúsági fokozatú közhasznú jogállásának megszűnésekor nem szűnik meg, de köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

4) Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja - elektronikus hírlevél formájában - a tagokat, a nyilvánosságot (írott és nyomtatott sajtó). Hírleveleit, az Egyesület működésének számszerű adatait, Alapszabályát az Interneten nyitott honlapon mindenki számára lehívhatóvá, megtekinthetővé, letölthetővé teszi.

• A testületi szervek döntéseit a szervezet ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét.

• Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.

• A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.

• A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.

• A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

5) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, fővárosi, megyei, és helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állíthat.

6) A jelen Alapszabály érvényességének, az Egyesület létrejöttének, továbbá közhasznú jogállása megszerzésének feltétele, hogy a Fővárosi Bíróság az Egyesületet a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyezze, és - közhasznú közhasznúsági fokozatban - közhasznú szervezetként nyilvántartásba vegye.

7) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a 2011. évi CLXXV. törvény és az egyéb hatályos jogszabályok az irányadók.

A módosításokat készítette, egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte:

Budapest, 2012. május 31.