A Magyar Elektronikus Könyvtár egy új funkcióval bővült: a referensz-link feloldóval. A szolgáltatás lényege az, hogy a könyvek egy részére ezentúl már nem csak a MEK azonosítón alapuló URL vagy URN címeken lehet hivatkozni, hanem ha azok rendelkeznek valamilyen bevált egyéb azonosítóval, akkor ezek alapján képzett linkekkel is. Jelenleg három sémát támogatunk: az ISBN, az RMK és az RMMy azonosítókat, ezek közül csak az ISBN van feltöltve, vagyis a MEK-ben lévő valamennyi, a katalógusban regisztrált ISBN szám (most kb. 4300) linkelhető. Az RMNy/RMK esetén egyelőre csak egy kötet érhető el ezen a módon, viszont azon belül több mint 200 esetben egészen oldal-szintig lehet hivatkozni. A fejlesztés célja az, hogy ha valaki egy külső dokumentumban szeretne egy MEK-dokumentumot vagy oldalt belinkelni, akkor azt "kanonikus" módon tehesse, ahhoz hasonlóan, ahogy egyébként egy tanulmányban hivatkozna egy RMNy oldalszámra. A http://kirunews.blog.hu/2010/12/16/mek_referensz_link_feloldo oldalon találhatók részletes technikai információk és mintapéldák.

Digitális Magyarország
2010-2014

Készült a
Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület,
a Magyar Könyvtárosok Egyesület Helyismereti Könyvtárosok Szervezete,
a Wikimédia Magyarország Egyesület
együttműködésével

"4.2.7 A tartalomipar támogatása és digitális kulturális örökség megőrzése":

• Erre és az előző fejezetre is érvényes, hogy a profitorientált modellek a tartalomelőállítás fontos, de nem kizárólagos módjai. Ahogy azt a közösségi alapú szabad szoftverektől a Wikipédián át a remixkultúráig számos példa mutatja, a tartalomelőállításnak más modelljei is léteznek, és ezek az internet terjedésével egyre inkább versenyképessé válnak. A társadalmi, technológiai és jogi környezet alakításakor fontos az ilyen modellt követő közösségekre gyakorolt hatást is figyelembe venni - már csak azért is, mert az érdekérvényesítő képességük sokkal alacsonyabb, mint az iparági szereplőké. Az ilyen modellek alapja a long tail, a sok, külön-külön apró hozzájárulás egyesítése, ezért olyan alacsony korlátok is el tudják lehetetleníteni a működésüket, amiket az ipari szereplők meg sem éreznek (gondolva itt például a kötelező jogdíjakra vagy engedélyezési eljárásokra).

• A digitális kulturális örökség megőrzése véleményünk szerint kettős feladatot jelent: egyrészt a - sok esetben közpénzből létrehozott - digitálisan keletkezett tartalmak megőrzését és közzétételét, másrészt az eleve nem digitális formában keletkezett kulturális örökség (könyvek, művészeti alkotások, történelmi dokumentumok stb.) digitalizálását. Mind a kettő fontos, egymással összefonódó feladat. Tehát a címet javasoljuk megváltoztatni úgy, hogy ezt kifejezze, pl.
  "A digitális kulturális örökség megőrzése"
  helyett
  "A kulturális örökség digitális formában való létrehozása, megőrzése és közzététele"